2010. április 15., csütörtök

Egy másik tánc

Elérkezett sokak által várva várt évvégi buli. Bár Bellát nem nagyon dobta fel. Ő jobban sérült mint én, de nem volt olyan vészes. Készülődtünk a bálra. Alice kiélhette rajtam hajlamait. Én voltam a próbababa. Legalább is úgy éreztem magam. Egy vörös térd alá érő koktélruhát választott számomra. Állítása szerint illik a fekete hajamhoz, amit egyész szépen elkészített. A smink is jó lett. Jóformán nem is ismertem magamra.Miután mindenki elkészült , Rose kocsijával megindultunk a suliba, Edward pedig Belláért ment. A bál során mindenkivel táncoltam.(mármint fiukkal)Egyszer csak megjelent az ajtóban valaki. Olyasvalaki akire nem számítottam itt, de mégis nagyon örültam neki. Jacob Black volt az. Egyenesen megindult hozzám.

-Szia Gina! Hiányoztál! Azt hittem soha nem látlak viszont.-mondta.

-Szia Jake! Te is hiányoztál nekem

-Táncolunk?

-Persze!-feleltem, majd elkeztünk táncolni.

-Okkal jöttem ide. Billy üzent valamit.

-Igen? És mit?

-Azt, hogy vigyázz Cullenékkal.Ennyi. Szerintem hülyeség. Mért is kéne tartanod tőlük.

-Pontosan.

-De most már mennem kell. Jó volt veled táncolni.Viszlát Gina.

-Viszlát Jake!

-Egyébként csinos vagy.

-Köszi!

Miután elment már nem sokáig voltam a bálban.Elkönyöntem álcsládomtól és hazaindultam.



2010. április 11., vasárnap

Tánc a halálal

Egy Phoneix-i hotelban landoltam. Bella az ágyon ült magába roskadva . Jasper és Alice a sarokban beszélgettek. Üdvözöltem őket. Próbáltam vígasztalni Bellát, hogy Edwardnak nem lesz semmi baja. De nem értem el semmi sikert. Ekkor megszólalt a telefon és bennem megfogalmazódott egy új terv. Gyorsan felkaptam mielőtt még Bella tenné.

-Halló.-mondtam majd meghallottam Reneé hangját a telefonban.

-Bella,kislányom! Jól vagy?

-Igen anya, jól vagyok-mondtam Bella hejett.Mivel hasonlított a hangunk ezért nem volt baj.

Erre megszólalt James Mély bariton hangja.

-Bella! Ugye nem akarod, hogy édesanyádnak valami baja legyen?

-Nem nem akarom.

-Akkor gyere el a házatokba. Ha lehet akkor úgy, hogy a kedves kis barátaid ne tudjanak róla, mert különben kénytelen leszek végezni édesanyáddal. Különben a barátnőd is ott van?

Ezzel rám utalt.


- Nem nincs.-hazudtam.

- Kár. Szóval akkor gyere mihelyt el tudsz szökni. Oké?

-Oké.-feleltem.

- Akkor majd találkozunk. Szia.

-Szia.

Letettem a kagylót.

-Ki volt az?-kérdezte tüstént Alice.

-James volt. csapdába akarta csalni Bellát és most azt hiszi, hogy én vagyok az és így el tudjuk kapni. Bella régi balett-termében akar végezni velem.Ez volt az a sok tükör. Már hívom is Edwardot. Itt vannak a közelben . Már az elején szóltam nekik, hogy Phoneix közelében legyenek. Én elindulok Jameshez ti kövessetek távolról. Meg fogja kérdezni, hogy szóltam -e nektek úgy ,hogy "Ugye nem szóltál a kis barátaidnak?" erre én azt fogom felelni, hogy " Ők nem a barátaim, hamem a családom!".Elég hangosan fogom tenni. Ez lesz a jel, és ekkor ti bejöttök aztán elvégzitek a dolgotokat. Edwardék már itt vannak a hotelban. Tudják a tervet. Ragaszkodom hozzá, hogy Bella is veletek jöjjön.

-Büszke vagyok a jövőbe látó képességedre Gina-mondta Alice.

-Kösz, de nincs vesztegetni való időnk.-mondtam, és indultam is az úticélhoz.

Pár percen belül oda is értem Belláék házához, mögöttem fél kilométerre Cullenékkel.Kicsit tétovázva ugyan, de bementem a lakásba. Ott egy telefonüzenet fogadott.

-Ügyes kislány vagy. Most pedig menj az utcátok végén lévő balettstúdióba. Rövidesen találkozunk.
Megindultam tehát affelé az épület felé ahol a Nagy Kaszás várt rám türelmetlenül. Beléptem az előtérbe, vettem egy nagy levegőt, és elszántan nyitottam be a balett-terembe ahol szembenézek a halállal.Meghallottam Reneé hangját.

-Bella ezt soha többé ne csináld jó?

Megláttam a kijelzőt is ahol éppen a gyermek Bella sír, majd észrevettem azt is aki rám várt. No nem pontosan rám. Így egy kicsit meglepődött.

-Gina!?-értetlenkedett.-Nem baj így is jó. Olyan finom illatod van, mint a barátnődnek. Bocsáss meg ezért a kis trükkért, csak nem tudtam, hogy hogyan tudnám őt idecsalni. Nem rád számítottam, de sebaj. Úgy terveztem, ha megölöm egyikőtöket akkor majd megkeresem a másikótokat is.Apropó barátok. Ugye nem szóltál a kis barátaidnak?

-Ők nem a barátaim, hamem a családom!-kiáltottam és az ajtó kitárult.

Berontott rajta az egész Cullen család és Bella.A többire nem emlékszem , mert a nagy harc hevében nekiestünk az üvegfalnak.Egyszerre ordítottunk fe, hiszen Carlisle elmélete szerint ugyanazt a fájdalmat éljük át mindketten, ikerlelkek vagyunk.
Következő emlékem már a kórház.Egy szobánk volt Bellával. Mikor magunkhoz tértünk, a szobában rajtunk kívül csak Edward volt.Kicsit fájt a vállam. Felnyögtem.

-Jól vagy.-ugrott Edward egyszerre az ágyamhoz.

-Igen,köszi. Csak egy kicsit gyenge vagyok.-mondtam.-De most már mennem kell haza. Már jobban is érzem magam.Viszlát Edward vigyázz Bellára.

-Viszlát Gina tudod, hogy így lesz.





2010. április 10., szombat

Baseball

-Biztos muszáj ma mennünk?-kérdeztem Edwardot.
-Igen.Alice szerint az elkövetkezendő egy hónapban nem lesz mégegy ilyen nagy mennydörgéses vihar! De miért kérded?
-Á, semmi...(magamban: csak egy szadista vámpír fog Bella és az én életemre törni. Különben semmi különleges)
Suli után indultunk. Az időjárás tényleg olyannak ígérkezett , mint amilyennek megjósolták. Alice rám adott "az alkalomhoz illő" ruhát, majd nekivágtunk az erdőnek. Természetesen Emmett dzsipjével, mert csak az bírta a terepet. Edward csak később csatlakozott Bellával. Elkezdődött a játék. Már értettem iért kellett a mennydörgés. Szépen játszottak egészen addíg míg Alice ijedtében túl nem dobta a labdát.Mindenki odafutott hozzá és kérdezték mit látott.Én már tudtam előre. Edwar hirtelen ott termett mellettem.
-Te tudtál erről?-kérdezte ingerülten.
-Igen.-vallottam be.
-Miért nem szóltál?
-Mert nem hagytad!
-Igazad van, az én hibám. Sajnálom, hogy megvádoltalak.
-Semmi baj.-feleltem.-De még tudunk Bellán és rajtam segítteni azzal a tudással aminek birtokában vagyok. Tudom ,hogy merre fognak indulni és mit fognak kitervelni.-Aztán Alice-hez fordultam.-Menyire vannak közel?
-Kb.10-15 perc.
-Oké! Gyertek ide körém kiosztom a feladatokat.
Kicsit fura volt hogy 7 jólképzett harcosnak kellett megmondanom, hogy mit csináljon.
-Nos, Rose, Esme ti ruhát fogtok cserélni velem és Bellával, és próbáljátok elcsalni Victoriát(így hívják a nőstényt) délre. Laurent-tel nem lesz baj. Ő nem akar rosszat (egyelőre).James lessz a keményebb falat.Nagyon jó nyomkövető.Azért Demetri-nél nem jobb, de nagyon jó. Alice, Jasper ti elviszitek Bellát Phoneix-be. Követni fog titeket egy idő után.Edward,Carlisle,Emmett ti üldözőbe veszitek. Bella, neked azt kell mondani Charlie-nak, hogy nem akarsz itt lakni tovább és vissza akarsz menni Reneé-hez. Tudom , hogy nehéz lesz de meg kell tenned. A többi infót majd később, mert lassan hallótávolságon belül lesznek. Mindenki tudja a dolgát?
-Igen.-felelt a kórus.
-Ez a lány egy zseni!-kurjantott Emmett.
-Köszi. Mindent a cél érdekében tudod. Mindenki a helyére. Játszatok szerepet.
Épp hogy be tudtam fejezni a mondandómat, mert megjelent az erdő fái közt három árny. Pont olyanok voltak mint amilyennek elképzetem őket. Laurent állt középen hosszú fekete haja lobogott a szélben.Bal oldalán Victoria suhant hajszálai úgy repkedtek mint ha tűz égne a fején. Jobb oldalon pedig James közeledett. Erős , csontos arca volt amit szőke lobonc keretezett.
-Túl erős az illatotok így együtt.-suttogta nekem Edward alig hallhatóan.
Bólintottam. A nomádok hirtelen megtorpantak.Laurent köszöntötte Carlisle-t, és megtörtént a baj. James erősen beleszagolt a levegőbe.
-Emberek.-ordította zengő bariton hangján, és már indult is hogy végezzen velünk, de Laurent visszarántotta.
A többi olyan gyorsan történt, hogy nem nagyon emlékszem rá, csak arra , hogy Edward belökött minket a kocsijába és megindult Belláék háza felé.
-Én hazamegyek, oda nem tud követni-jelentettem ki.-Majd jövök ha kell.Légy jó Bella és ha lehet ne csinálj hülyeséget.Edward legyetek ügyesek. a ruhám úgyis itt marad. Add oda Rose-nak légyszi.Akkor mentem sziasztok!
És a kép elmosódott előttem.

2010. április 1., csütörtök

Látogatás

Port Angelesi kalandunk után Edward vette a bátorságot és meghívta Bellát hozzájuk, hogy személyesen is bemutassa neki családtagjait. Egy kis ideig fújt rám mert azt hitte, hogy én mondtam el Bellának kik is ők valójában. Mivel én már isbertem mindenkit és jóban voltam mindenkivel ( még Rosalie-val is, bizonyára azért , mert én nem jártam Edwarddal és egyelőre nem akarom elveszteni emberi mivoltomat),úgy gondoltam átugrom La Push-ba és meglátogatom Jacobot. Aztán eszembe jutott, hogy el is kell búcsúznom tőle, mert holnap baseballozni megyünk és ki tudja hogy végződik a ránk váró kaland. Ezúttal busszal mentem. Jacob kint volt a parton. Egyszerre észrevett.
-Gina!-kiáltotta.
-Szia Jake!
Odafutott hozzám és megölelt.
-Ezt az ölelést minek köszönhetem?-kérdeztem.
-Hiányoztál!
-Figyelj Jacob, beszélnem kell veled valami fontosról.
-Mi lenne az?
-Nos, holnap baseballozni megyünk a családommal,-fura volt így nevezni Cullen-éket de hát végülis lassan a családom lesznek.-és ha a megérzésem nem csal valami rossz fog ott történni velem és ennek követekztében el kell hagynom Forksot legalább egy hétre.Csak azért mondom , hogy ha történne azon a helyen velem valami akkor kérlek ne indulj utánnam.Még bajod esne.
-Mégis mi történhet veled?
-Az én szerencsémmel? Bármi! A veszély olyan nagy Jacob, hogy ha nem vigyázunk bele is halhatok!
Nehéz volt ezt mondani de muszáj volt mem akartam,hogy Jake is James után eredjen.
Nem tudom miért féltettem így, hiszen még csak alig ismertem de láttam rajta, hogy aggódik.
-Gina nem engedem, hogy elmenj!
-Miért?
-Tudom, furán hangzik de nagyon nehéz nekem nélküled akár egy nap is és úgy érzem, hogy még nem találok mégegy ilyen lányt mint te, és nem akarlak elveszíteni.
-Ó...
Tényleg fura volt.Úgy hatott mint ami Sam és Emily között zajlik.De azt hittem ez csak farkassá válás után következik be.
-Figyelj Jake, én is sokat gondolok rád. De muszáj elmennem. A busz is mindjárt jön értem.
-Biztos nem mardsz?-kérdezte reménykedve.
-Sajnálom.-feleltem-Remélem még találkozunk Jacob. Ígérem jövök amikor tudok.
-Várni fogok rád.-mondta.
Jött a busz .és eltakart Jake elől így el tudtam tűnni.Indulhattam haza.







2010. március 31., szerda

Port Angeles

Mivel Culennéknál régi ismerősök (Peter és Charlotte, Jasper barátai) voltak ezért Bellával kellett iskolába mennem. Új ruhákat ugyanott találtam magamnak, mint tegnap. A suliról nem kellett sok szót ejteni.Nem történt semmi különös.Ami utánna következett az volt a kaland. Jessel,Angelával és Bellával megbeszéltük, hogy elmegyünk Port Angeles-be ruhát nézni. Jess kocsijával mentünk. Találtunk is egy jó boltot ahol ruhát találtunk a lányok (kivéve Bella mert ő aznap "Seattle-be megy) számára ruhát.Miközben próbálgatták a cuccokat megláttam Edward kocsiját a kirakaton át.Ki akartam futni,hogy figyelmeztessem az előttünk álló veszélyre de mier kiértem arra elhajtott az ezüstszín Volvóval. Míg Jess és Angela kifizették a ruhákat addig mi "tesómmal" elindultunk egy könyvesboltba . Kíváncsi lennék mit szólna ha meg lenne abban a boltban a Twililight és én megmutatnám neki.Nos tehát benéztünk a könyveshez.Nagy meglepetésemre egy példány sem volt az Alkonyatból.Mindegy.Mivel nem találtunk könyvet elindultunk dél felé mint ahogyan számítottam rá. Találkoztunk azokkal az őrültekkel és minden úgy történt mint a könyvben. Edward jött és megmentett minket. Elvitt vacsizni is. Én gyorsan megettem és felhívtam Alice-t hogy vigyen haza. abból a célból tettem ezt hogy kettesben haggyam végre bellát és Edwardot. Miután Alice odaért útközben kikérdezett a pontos eseményekről és arról, hogy Bella hogy tudta meg az igazat róluk. Elmondtam neki mindent töviről-hegyire, majd szépen elköszöntem tőle és igazából haza felé vettem az irányt.

Bonyodalom

Mielőtt lefeküdtem volna aludni rájöttem, hogy el kell mennem La Push-ba, hogy elrendezzem a körülöttem támadt zűrzavart.

Ma Belláék házához érkeztem.Mivel Alice tudja a jövőt tudta, hogy Bellához megyek és otthagyott egy dobozban pár ruhát számomra a kertben.Gyorsan felöltöztem,majd becsöngettem. Charlie nyitott ajtót.
-Szervusz!Miben segíthetek?-kérdezte.
-Jó reggelt!Regina Cullen vagyok és Bellával szeretnék beszélni!
-Mindjárt hívom!-mondta és már szólt is a "tesómnak" ,aki pár percen belül frissen és üdén megjelent az ajtóban és betessékelt az előszobába.
-Szia Gina!
-Szia Bella! Megkérhetnélek egy szívességre?
-Persze, mondd csak!
-Bevinnél engem La Push-ba?
-Aha. Apu úgyis küldeni akart valamit Billynek.
-Köszi én is pont hozzá igyekszem.Mármint Blackékhez.
-Akkor indulhatunk is!-mondta.
Az út nem volt hosszú. La Push csak egy köpésre van Forkstól. Blackék háza a rezervátum legszebb házai közé tartozik. Közel volt a parthoz is. Mikor odaértünk Bella átadta Billynek Charlie küldeményét, majd lement a partra,és mi ketten maradtunk a vének vezetőjével.
-Mr.Black-kezdtem.-tudom, hogy tegnapi First Beach-i látogatásom találgatást indított el a rezervátum lakói között, és én a félreértéseket szeretném tisztázni.
-Azt jól teszed gyermekem.-mondta kemény érces hangján.
-Nos kezdjük ott, hogy én nem vagyok vámpír.Cullenéknál lakom, mert befogadtak, mint távoli rokont.
-Biztos lehetek benne, hogy nem hazudsz?
-Igen! De ha nem hiszi el megvághatom a kezemet és garantálom, hogy vér fog folyni belőle!
-Erre semmi szükség.-mondta.
Mihelyt befejeztük megjelent az ajtóban Jacob.
-Gina?Te?Itt?-csodálkozott.
-Szia Jake!
-Mikor jöttél?
-Egy pár perce.De már megyek is.
-Ne! Még maradj!-tiltakozott.
-Bocs Jake, de sok dolgom.
-Kár! A jövő héten ráérsz ?
-Lehet, hogy beugrom.
-Várlak!-mondta.
-Viszontlátásra Mr Black! Szia Jake! Jövök amilyen gyorsan csak tudok!
Szóltam Bellának, hogy hazamegyek. Tudta hogy egy puszta gondolattal is haza tudok száguldani. Elköszöntük egymástól, majd elindultam haza.


2010. március 29., hétfő

La Push

Megint Cullenéknál landoltam. Alice-től kaptam ruhát a suliba és délutánra is. Az órák gyorsan elhaladtak és elindultunk Bellával Newtonék sportboltja elé. Mike már messziről integetett. Megvártunk mindenkit aztán elindultunk. A La Push-i tengerpart gyönyörű volt.Megláttunk néhány indián srácot hülyéskedni. Az egyik nagyon megbámult engem,majd odajött hozzánk.
-Sziasztok! Jacob Black vagyok!-mondta
Leesett az állam. Ő Jacob? Olyan jóképű volt,hogy Taylor Lauther egy szakadt csóró hozzá képest. Bár Robert Pattinson is elbújhat Edward mellett. De mégis.
-Szia Jacob!-feleltünk "tesómmal" kórusban.
-Ismerem az apukádat!-folytatta Bella.-Charlie jó barátja.Én Bella Swan vagyok.
-És te?- kérdezte tőlem az indián.
-Regina Cullen vagyok.De csak szólíts Ginának.
Minden indián szem rám szegeződött.Megkezdődött a találgatás:
-Cullen?Carlisle Cullenhez tartozik?
-Talán ő is közéjük tartozik!
Viszont azt nem vették észre, hogy a napsütés ellenére nem csillog a bőröm vagy, hogy nem vagyok olyan sápadt és gyönyörű,mint amilyennek lennem kéne és a szemem sem borostyán színű hanem csokibarna.
-Nos Gina, körbevezethetlek titeket a parton?-kérdezte Jacob
A többi fiú mérgesen nézett rá.
-Hát persze!- feletem.-Bella is jöhet?
-Természetesen.
Elkezdtünk sétálni.Beszélgettünk és "tesóm" megkérdezte amit már rég meg akart kérdezni.
-Mért néztek Ginára olyan rossz szemmel azok a fiúk?
-Mert Cullen! És a Cullenek sosem jönnek ide!
-Miért?-kérdezte.És tudtam, hogy most mi következik.
Jacob elkezdte mesélni a régi legendát és Bella megtudta azt amit már régóta meg akart tudni.
Ideje volt mennünk.Elköszöntünk Jacobtól és elindultunk.

És felébredtem.