Harc a végzettel

Elérkezett az a nap amitől már régóta rettegtünk. A csata napja. Most kivételesen a sátorhoz kellett felmennem a hegyre, ahol Jacob, Edward és Bella vártak rám. Jake már éppen készülődött az induláshoz, az összecsapásig mindössze már csak fél óra volt.

-Gina!-üdvözölt boldogan.-Reméltem,hogy látlak még mielőtt elmegyek!

-Szia Jake! Én is reméltem, hogy még itt talállak! Látom már indulsz.-feleltem.

-Igen. Seth mindjárt megérkezik, és akkor indulok.

Erre Seth megjelent az erdőszélen.

-Emlegetett szamár!-kiáltottam rá,majd sietve hozzátettem:-Vagy inkább farkas.

Mindenki elkezdett nevetni."Király"-gondoltam.-"Legalább oldom egy kicsit a feszkót."

-Na akkor én mentem!-mondta Jacob.-Vigyázz magadra!

-Te még jobban!-feleltem, és hosszan megöleltem.

Úgy éreztem , hogy ez az ölelés a végtelenségig tart. Körülöttünk, mintha megszünt volna minden. De az ölelésnek hirtelen vége szakadt. Jake puszit nyomott a homlokomra és elfutott.

Csak néztem utánna, valahol a szívem legkisebb csücskében azt reméltem, hogy pár pillanat múlva megjelenik az erdőszélen, és azt mondja:

-Nem hagylak itt. Itt maradok veled.

De tudtam, hogy ez csak hiú ábránd. Míg ezen ábránomat elhassegettem, Edward megtörte a csendet.

-Ne aggódj! Jake ügyes fiú! Semmi baja nem lesz!Most érkezett meg!

-Igaza van Gina!De tudom mit érzel! Ezért nem engedtem el Edwardot harcolni!-szólt Bella is.

-És azt hiszem jól is tetted!-vágott közbe Edward.-A vámpírsereg odaért. A csata elkezdődött. Viszont a vezetőjük Victoria ide tart egy csatlósával. Igazatok volt végig ő állt a dolgok hátterében!

-Victoria...idejön?-kérdezte Bella félelemmel teli hangon.

-Igen.-felelt Edward.

-És mi mit csináljunk?-kérdeztem .

-Álljatok mögém. Már nagyon közel vannak.-válaszolta.

Engedelmeskedtünk. És abban a pillanatban feltünt az erdőszélen Victoria. Vörös haja mit egy fákja , lobogott a fején.Mellette egy fiatal fiú állt 16-17 éves lehetett amikor átváltoztatták. Egész jóképű volt szőke hajával . A szeme pedig karmazsinvörösen ragyogott. Tehát ő Riley!- gondoltam. Edward már lépett előre egyet és szóra nyitotta a száját, de elléptem mögüle és leintettem.

- Majd én.-szóltam.

-Biztos vagy benne ?-kérdezte.

Bólintottam, majd megindultam, és tettem 4-5 lépést a szőke fiú felé akiről sütött a meglepetés. Nem értettem mért néz így. Victoria viszon haragosan intett felé. Gondolom ez volt a parancsszó, ám ekkor megszólaltam:

-Nem kell megtenned Riley.-kezdtem a legmeggyőzőbb hangnememet elővéve.-Ha megteteszed, akkor meghalsz .Victoria tudja ezt. Akarja a halálodat Riley.Csak azért teremtette a hadsereget, és téged, hogy bosszút álljon régi társáért James-ért . Nem szeret téged Riley. Minden csókja hazugság volt.

-Hazudik! Csak téged szeretlek!-vágott közbe Victoria mézes- mázas hangon.

-Még megmentheted az életed .-folytattam.-Nyugodt szívvel elmehetsz Riley. Nem kell a hazug szerelemért meghalnod!

Riley-t láthatólag megfogtam. Előszőr rám nézett aztán Victoriára, és megint rám. Majd elindult Edward felé. Edward akkor már mosolygott. Riley kinyújtotta felé a kezét .Edward megragadta, majd megrázta azt.

-Jól döntöttél.-mondta.

Riley felém fordult.

-Ő a hugom, Regina Cullen.-válaszolt Riley gondolatára Edward.

-Regina,-szólt Riley.-köszönöm amit értem tettél. Úgy döntöttem, segítek elpusztítani a bátyádnak, azt, aki eddig az orromnál fogva vezetett.Most pedig megbocsátassz egy percre?

Bólintottam. A szemem ragyogott a boldogságtól. Edward és Riley Seth (aki szemtanúja volt az eseményeknek) segítségével darabokra szaggatták, majd elégették Victoriát.

Mikor visszaértek Riley szeme csak úgy csillogott, mint egy hősnek, aki most győzte le legnagyobb ellenségét.Már éppen mondani akar valamit, amikor megszólaltam:

-Riley. Most el kell menned. A Volturi egy órán belül itt lesz. Ha itt találnak, akkor megölnek téged.

-Jól van.-egyezett bele.-Elmegyek. De hálával tartozom neked Regina.

-Kérlek szólíts Ginának.

-Rendben. Akkor hálával tartozom neked Gina.Így, ha bármi gond lenne értesíts engem.-szólt, majd átadott egy cetlit amin egy telefonszám volt.-Ígérem úgy sietek, ahogy csak tudok. Bármikor számíthatsz rám!

-Köszönöm!-feleltem.

-Nem. Én köszönöm! Viszlát!-köszönt el, aztán elfutott.

Edward felé fordultam.

-Edward, Bellával mi sem mehetünk a nagy tisztásra (ahol a csata volt ) a Volturi nem tudhatja meg, hogy tudunk rólatok. Seth elkísér minket La Push-ra.

-Rendben. De ki jön?

-Felix,Jane, Alec és Demetri. Viszont Carlise-éknál egy lány, név szerint Bree megadta magát. Őt engedjétek el. A Volturi megölné, pedig ő nem vétett. Még csak harcolni se harcolt...

-Nyugi. Megértettem azt tesszük amit mondassz.-mondta nekem, majd Bellához fordult, megcsókolta és elköszönt tőlünk. Aztán eltünt az erdőben.

Sethnek megmondtam, hogy vigye Bellát La Push-ba én pedig hazamegyek.Megértette. Tehát elköszöntem tőlük mejd hazaindultam.

Pár szó a csata előtti időről

A csata előtt a farkasok és a vámpírok minden hajnalban összegyűltek gyakorolni a harcra. Edward pedig, mivel Bella már régóta nyaggatta az átváltoztatásal, így a házasság feltételével át fogja változtatni Bellát, ezért megkérte a kezét. A csata után 2 két héttel lesz az esküvő. Edward az összecsapás előtti napon útra kelt Bellával, hogy hamis nyomot haggyanak az ellenségnek. Egy megbeszélt helytől már Jacob vitte fel bellát a hegyre, ahol egy felállított sátor és Edward várták őt, hogy itt töltsék az éjszakát. Aznap leesett az első hó

Vámpírok bálja

Jacobbal való kis találkozóm mégsem sült el olyan jól, mint gondoltam. A találkozó maga jó volt. De ami másnap következett...Edward valahogy megtudta, hogy a tiltása ellenére elmentem Jacobhoz.

De hogyan?

...

Alice?!

Tudhattam volna!Edward biztos figyeltetett vele! Mit is gondoltam, mikor első szóra elengedett!

Én hülye azt hittem végre már megbízik bennem! Mikor nem látott engem, akkor Alice biztos bepánikolt és elmondta Edwardnak. Aki pedig tisztában van avval,hogy Alice nem láthatja Jacobot!

És most itt tartunk.Persze a színészet lassan lételememmé válik, mert mikor Edward jól leteremtett, elővettem a kötelességtudó ábrázatomat, és azt mondtam:

-Természetesen Edward! Többet nem megyek el Jacobhoz az engedélyed nélkül!

Tökéletes színészi alakításaimért Oscar-díjra is jelölhetnének!Miután a lelkifröccs véget ért elkezdtünk készülődni az érettségizáróra. Alice természetesen most is túlpörgött. Smink, frizura, ruha. Bár a ruha amit számomra választott egészen tetszett. Pántnélküli rakott szoknyás türkizkék ruha volt, ami Alice állítása szerint kiemeli az arcomat és harmonizál a fekete hajammal.Miután kész lettünk mindannyian. Elindult az egész Cullen família a ballagásra.

Nem volt valami nagy durranás. Átadták a bizonyítványt , lezárták az évet. Naggyából ennyi volt. A banzáj csak az évzáró után kezdődött. A családom ugyan kedveskettek volna nekem ennivalóval, de ezzel nem kellett vesződniük, mivel én nem eszem az ő világukban semmit. Nem azért , mert nem jó a kaja, hanem mert nem vagyok éhes,hiszen az én világomban már kielégítettem a napi kajaszükségletet. Miután hazaérkeztünk. Alice bezárt Edward szobájába, hogy hallgassak zenét, olvassak meg ilyesmik, míg ő és a töbiek előkészítsék a terepet a bulihoz.

Amíg ők készülődtek levettem az érettségi talárt és a hajamat is megigazítottam. Elvégre én vagyok az ünnepelt vagy mi. A délután hátralevő részében olvastam (Edwardnak iszonyú jó könyvei vannak) és zenét hallgattam, ahogy Alice javasolta.Mikor már 4 óra lett Alice lehívott hogy szemrevételezzem az ő "nagy művét". Hát majdnem dobtam egy hátast a nappalink láttán. A bőr ülőgarnitúrát átette a sarokba a pihenni vágyó vendégek számára.Az egyik fal mellett egy DJ-pult állt egy emelvényen, amit elvileg majd Jasper fog kezelni. A szoba másik felén egy nagy asztal állt teli kajával és üdítővel, amit majd időnként Esme fog kiegészíteni plusz kajával ha esetleg elfogyna valami. Amennyezetről, pedig egy nagy diszkógömb függött.

-Alice, ez csodálatos!-mondtam.

-Csináltam én valaha valamit ami nem volt csodálatos?-felelte.

Erre a kérdésre inkább nem feleltem csak mosolyogtam rá.

-Nos, készülődj mindjárt jönnek a vendégek!-figyelmeztetett Esme.

A vendégek lassan beszállingóztak és megtöltötték a nappalit.Ekkor következett az ajándékozás. Bella kezdte, hiszen ő állt hozzám a legközelebb. Mit ad Isten, hát persze hogy ollót kaptam tőle. A szavaimat ismételve adta át:

-"Jól jön a bontogatáshoz.Manapság a papírok nagyon élesek szoktak lenni. Hát még a szallagok!"

Aztán a családom jött sorba. Kaptam telefont(Carlisle és Esme), ékszet(Rosalie), ruhákat(Alice) és egy Robotpilótával rendelkező autót(Edward és Emmett) is hamis jogsival(Jasper), mivel nem tudok vezetni.

A családom után a barátaim ajándékos dobozait Alice szép torony formába rendezve lerakta az asztalra.Azt mondta ezeket ráérek holnap kinyitni, mert túl sok ahhoz, hogy egyesével kibontogassam. Megköszöntem az ajándékokat.Én em is irattam rá a meghívóra , hogy hozzanak ajándékot.Hát persze megit Alice volt a bűnös.Egyszer majd ha elég erős leszek kitekerem a nyakát!

Elkezdődött a buli.Nagyon jól ment eddig. Jasper úgy pörgette lemezeket, hogy bármalyik DJ megirigyelte volna. Nem is tudtam, hogy ilyet is tud csinálni.Jól éreztem magam de valakit még hiányoltam.De nem sokáig mert az a valaki pár percen belil megjelent az ajtóban két barátjával.

Jacob volt az. Kezében egy kis dobozka volt.

-Szia, Gina!Boldog szülinapot-mondta, majd átadta a kis dobozt.

A rozsdabarna faragott farkasos karkötő volt benne, amit a könyv szerint Bella kapott volna tőle érttségi ajándékként.

-Tetszik?- kérdezte, miután bejjebb tessékeltem őket Quillel és Embryvel-Én magam faragtam.

-Ó, Jacob!Ez gyönyörű! Köszönöm!-feleltem.

Jake két barátja ámuldozva nézett körül.

-Ez a családi kripta? Ne már . Tök zsírul néz ki.-mondta Embry.

-Ja, kafa!-értett egyet Quil.

-Örülök hogy tetszik .-mondtam.-Fáradjatok beljebb és élvezzétek a bulit!

Persze Quilnek és Emrynek nem kellet kétszer mondani.Ígyhát kettesben maradtunk Jacobbal.

Ekkor Edward és Alice jött felénk.

-OÓ-mondtam.-Ez húzós lesz.

-Ki hívta meg a kutyákat?-kérdezte Edward felemelt hangon.

-Én .-feleltem

-De...-kezdett bele Edward valimi durvába, mikor Alice lemerevedett.

-Mi történt Alice?-kérdeztem.

-A vámpírhadsereg.-felelte Edward.

-Idejönnek-fejezte be Alice.

-Mi ?! Vámpírhadsereg?! Idejönni?!Miért?-hitetlenkedett Jacob

-Belláért...és értem.-feleltem.

-Nem az nem lehet!-folytatta.

-Erre most nincs idő beszélni kell Carlisle-nal. Alice, szólj a többieknek.Bellának is .Gina te kérd meg Mike-ot ,hogy vátsa le egy kicsit Jaspert a DJ pultnál.-utasított Edward.

Megtettem, amit kért. Mike szíves örömest DJ-skedett egy fél órát.

Minden összegyűltünk Carlisle irodájában.Edward még Jacobot és a haverjait felengedte a megbeszélésre . Ez meglepett. Ígyhát megengedtem magamnak egy kis piszkálódást.

-Atya úr ég!Edward felengedte a "kutyákat" a megbeszélésre! Mond Edward, beverted a fejedet, vagy vérhiányod van?-gúnyolódtam.

-Ez nem vicces, Gina! Tudniuk kell, hogy mi készül az orruk előtt!-vágott vissza.

-Tudom. Csak ez nem rád vall.-feleltem.

-Elég legyen a vitából!-kiáltott Carlisle.-Gina, Edward ezt különösen tőletek nem vártam. Eddig mindíg jól kijöttetek!

-Addíg, míg Gina nem hülyült meg. És nem kezdett el találkozgatni a korcsokkal.

-Ne te mondd meg nekem, hogy mit tegyek és mit ne! Nem vagy az apám!

-Jól van! Elég legyen!-szólt közbe újra Carlisle.-Van fontosabb dolgunk is mint a ti testvéri civódásotok hallgatása!Nos valaki vámpírhadsereget kovácsol azért, hogy elpusztítsa Ginát és Bellát.Alice nem láttad ki az?

-Nem csak a sereget láttam. A vezetőt nem.De mégis ki lehet?

-Victoria!-kiálltottunk fel egyhangúlag Bellával.

-Igazatok van. Bella már mondta egyszer. De akkor Jacob miért néz ilyen értetlenül? Nem úgy volt hogy elmondod neki?-mondta Edward.

Jacob rám meredt.

-A francba! Az érttségivizsgák miatt kiment a fejemből! Ne haragudj Jake! El kellett volna mondanom!-mérgelődtem.

Jake nagyot sóhajtott, majd így szólt:

-Semmi baj!Jobb később, mint soha! Na akkor elmagyarázná nekünk valaki, hogy mi folyik itt?

Carlisle elmondott nekik mindent Jamesről és Victóriáról és az újszülött vámpírokról. Jake és a barátai szájtátva hallgatták.

-Úgy látom, segítségre van szükségetek.Segítünk!-mondta Jacob.

-Ne csináld Jake! Megőrültél?!-kiálltottam fel.

-Nem tűrhetem el hogy az orrunk előtt öljenek meg téged!-válaszolta.

-Jacobnak igaza van Gina.-szólt Carlisle.-Túlerőben vannak.Nem tudnánk megvédeni titeket!

-Hányan vannak?-kérdezte Quil.

-Kb.21-de a szám csökken.-válszolta Alice.

-Miért?-érdeklődött Embry.

-Hosszú történet.-folytatta Alice.-És ez nem a megfelelő hely a megbeszélésére.

-Szerveznünk kell egy hadigyűlést.-mondta Jasper.-Hajnali 3-kor,tíz mérföldre északra a Hoh Forest vadőr állástól jó lesz nektek?

-Ott leszünk.-felelt Jake.-Most mennünk kell, hogy szóljunk Samnek. Találkozunk az erdőben. Viszlát Gina! Neked úgyis menned kell.

Igaza volt.

-Viszlát! Jó hadigyűlésezést!Sziasztok!-köszöntem el, majd eltüntem.