2010. október 29., péntek

Vérszegénység nem egészség!

Miután Jacob megtudta a nagy titkot (Bella terhességét) azután minden nap meglátogatott minket. Ma is így volt, viszont vészjósló hírekkel érkezett nyomában Seth- tel.
-Baj van! Nagy baj!-rontott be a két farkasfiú a házba.
-Mi a baj?-kérdeztem halk már alig halható hangon.
-A falka meg akar titeket támadni, hogy megöljék azt a...az izét!-felelte Jake.
-Micsoda!!!!-ugrottam fel hirtelen. Talán túl hirtelen, mert elvesztettem az egyensúlyomat és ha Jazz nincs a közelben és el nem kap a padlóra esek, nem valami szerencsésen.Eközben az "izé" szónál Bella halkan felmordult.
-Kösz Jazz!-szóltam bátyámnak mihelyt könnyedén visszasegített a kanapéra, majd Jake-ékhez fordultam.-Mi van?Miért akarnak minket megtámadni?
-Nos, az a helyzet, hogy nincsenek tisztában az iz ... magzat eljövendő képességeivel, és azt hiszik, hogy veszélyt jelent a létezése a rezervátum lakóinak számára. Mikor mikor rájöttem, hogy a magzat megölése, Bella halálával és ez a te haláloddal járna ezért rögtön elfutottam a falkától, hogy közöljem veletek, és azt hiszem ezzel végleg otthagyom a falkát.
-És mikor támadnak?-kérdezte Carlisle.
-Holnap éjjel.-felelte Jake.
Csönd lett. Nagy csönd, amit Bella öklendezése tört meg.
-És itt van ez is.-kezdte Carlisle.-A magzat nem tűri az ételt, és attól félek Bella így éhen fog halni.
-Biztos van valami megoldás...-töprengek.-Megvan! A gyermek szülei egy ember és egy vámpír. Ugye? Nos, azt mondtad , hogy az ételt nem tűri meg. De mi van a vérrel?
-Ez jó ötlet!-helyeselt Rosalie.
-Nem is tudom...-mondta aggódva Carlisle.-Edward?
-Egy próbát megér. De csak ha Bella is benne van.
-Persze-hogy! Ami a babának jó abban én is benne vagyok.-szólt a felelet.
Így tehát Carlisle és Rose elmenetek a konyhába, hogy előkészítsék a vért.
-Képzeljétek, kitaláltam, hogy mi lesz a baba neve, ha lány lesz: Renesmee! A Renée és az Esme keveréke ! Hát nem gyönyörű?-kérdezte a boldog kismama.
-De! Csodálatos, drágám!-felelte Edward.
-Szerintem is nagyon szép.-mondtam.-De most már megyek, mielőtt Carlisle visszaérkezik az "itallal". Sziasztok!
Elbúcsúztam és hazaindultam.

2010. október 28., csütörtök

"Terhes társaság"

Ma sietve és a már ismerős émelygős érzéssel indultam Haza ( Cullenékhoz haza ).Mikor odaértem muszáj volt lefeküdnöm a kanapéra Bella kórházi ágya mellé mert hihetetlenül rosszul éreztem maga . Már egy hónapja megérkezett kismama "Lelki-ikrem" a testvéremmel Edwarddal. A család úgy döntött, hogy hagyja Bellát kihordani a magzatot. Mindenki aggódva figyel minket.Egyszercsak Edward felhördült:
-Egyszer kinyírom azt a kutyát az biztos!
Bellával értetlenül néztünk rá, a többiek viszont nem mutattak semmiféle meglepődést. Egyszercsak kopogást hallottunk az ajtó felől. Carlisle nyitott ajtót.
-Jó napot Dr. Cullen! Gina itt van?-hallottam Jacob hangját odakintről. Már mindent értettem.
-Igen, de most nem lenne szerencsés bejönni hozzá...-kezdte Carlisle míg ezt elmondta addig gyorsan rápillantottam Bellára, aki megértette kérdésemet és bólintott egyet.
-Hagyd! Bejöhet!-szóltam közbe Carlisle mondandójának.A hangom nagyon fáradtnak és kínzottnak hallatszott.
Ekkor Jacob belépett a nappaliba.
-Hol van?-kérdezte, mert nem látott a kanapé háttámlájától.
-Itt vagyok!-válaszoltam még mindig halk, élettelen hangon.
Közelebb jött és mikor meglátott csak elképedést láttam az arcán, aztán a tekintete a mellettem fekvő Bellára siklott. Először az arcára, aztán a nyakára és végül a hasára, ami akkora volt már mint egy 5 hónapos kismamának. Carlisle kutatásai alapján ugyanis a magzat rohamos gyorsasággal nő.
-Mi történt vele?-kérdezte Jake meglepetten.
-Terhes. Mégis mit gondolsz?-felelte gúnyosan Edward.
-Azt látom, de még csak 1 hónapja voltatok egy 2 hetes nászúton. Bella viszont úgy néz ki mint aki legalább 4 hónapos terhes!
-Ez azért van,-kezdte magyarázni Carlisle.-ha a kutatásaim nem csalnak, mert vámírónőnek ugye nem lehet gyereke emberférfitó, de fordítva ez lehetséges.Az így nemzett magzat a elvileg sokszorta gyorsabban nő mint az átlagos.
-Értem. De Ginának mi baja?
-Emlékszel mikor meséltem neked, Bella és az én kapcsolatomról?-mondtam.
-Igen azt mondtad, hogy ugyanazt érzed mint amit Ő. Ez most is a gond?
-Pontosan.-feleltem.
-És ez a te világodban is érvényes rád? Mert ott nem láttalak ennyire betegnek és fáradtnak, mint itt.
-Részben érvényes, de csak gyengébb kiadásban pl. hasfájás, szédülés és ehhez hasonlók.-mondtam.
-Értem.-felelte.-Kezd esteledni. Én megyek. Nálad találkozunk!
-Rendben! Szia!-válaszoltam, majd családomhoz fordultam.-Most már nekem is mennem kell, majd jövök! Jobbulgassatok, Bella! Sziasztok!-köszöntem, majd hazaindultam.

2010. október 18., hétfő

Egy kis rosszullét. Vagy mégsem?

Máma különösen korán érkeztem, hogy híreket kapjak Bella és Edward felől. Az egész család ( a nászutasok kivételével) a nappaliban ült.
-Sziasztok!-mondtam.
-Szia, Gina!-köszöntött Esme kedvesen.
-Mi újság Edwardékról?-érdeklődtem.
-Semmi különös.-felelte Carlisle.-És te hogy vagy?
-Köszönöm szépen jól vagyok!-mondtam, de bár ne tettem volna, mert hirtelen elfogott a rosszullét.
-Jól vagy?-kérdezte Jasper, aki megérezte, rosszullétemet.
-Nem igazán.-feleltem.-Pedig otthon még semmi bajom nem volt, és vacsorára sem ettem semmi romlottat! De ha nem csináltam semmit rosszul, akkor mi ez?
Mindenki gondolkodni kezdett.
-Várjunk csak!-kiáltott fel Alice.- Carlisle, nem azt mondtad, hogy Bella és Gina között szoros kapcsolat van?
-De. Miért?
-Mert lehet, hogy Ginának tényleg nincs semmi baja, hanem Bellával van valami.
-Igazad lehet.-mondta Carlisle.-Fel kéne őket hívni!
Fogta a telefonját, és tárcsázta Edward számát, majd kihangosította, hogy én is halljam ne csak a többiek ( a vámpíroknak ugye extra erős a hallásuk).
-Helló Carlisle, sajnos nem tudok beszélni, mert Bella irtó rosszul van. Már telehányta a WC-t.-szólt Edward aggódó hangja a telefonból.-Nincs ötleted, hogy mi baja lehet?...
-Edward!-hallottam egy vékony, szinte síró hangot valahonnan távolabbról. Bella volt az.
-Várj csak, akar valamit mondani!-mondta Carlisle-nak, majd odaszólt Bellának.-Egy perc és ott vagyok, kedvesem!
Hallottunk egy halk suhanást és ekkor meghallottunk egy másik hangot. Sírást. Belláét.Majd egy halk nyöszörgést, amiből ezt lehetett kiszűrni:
-Edward, terhes vagyok.
Majd megszakadt a vonal. Némán álltunk egymásra nézve. Carlisle azon töprengett, hogy mit tegyen. Úgy gondoltam kiállok a "lelkiikrem" mellett, úgyhogy megtörtem a szinte már halotti csendet.
-Carlisle, Bella akarja a gyereket. Tudom és én, meg szerintem Rose is kiállunk mellette. Igez Rose?
-Természetesen.-hangzott a válasz.
-Ez mind szép és jó,-modta Jasper.-de hogyan védjük meg Bellát is és a gyereket is?
-Carlisle kitűnő orvos és remek kutató is. Majd biztosan talál megoldást, és amiben tudunk, segítünk neki.-feleltem.
-Ezt a kérdést mi már megvitatjuk. Gina neked úgyis menned kell. Nemde?
-Igazad van. Majd holnap találkozunk! Sziasztok!-köszöntem, majd hazaindultam.














2010. október 15., péntek

Díj!!!


Kaptam egy Díjat Alice656-tól amit nagyon köszönök!!!!
Szabályok!
1. Köszönd meg!
2. Linkeld be a blogját, akitől kaptad!
3. Küld el 4 embernek! (nekik is linkeld be a blogjukat)
4. Tedd ki az oldaladra!
5. Értesítsd a személyeket, akiknek küldöd!