Egy régi ismerős

Egy nap Bellával sétáltam az erdőben, amikor egyszercsak rezegni kezdett a bokor. Csak ketten voltunk. Csodáltam, hogy Edward nem jött velünk.Nagyon féltette Bellát.

-Biztos csak Edward az.-mondta Bella.-Nem bírja elviselni, ha nincs valahol a közelünkben 500 m-es körzetben.

-Lehet.-feleltem, de nem fűztem hiú reményeket az ötlethez.

Ekkor megjelent az erdő szélén Laurent.Nem lepett meg. Számítanom kellett rá valamikor a közeljövőben.

-Szervusztok lányok!-kezdte.-Nem gondoltam volna, hogy együtt talállak meg benneteket.

-Szia Laurent.-köszönt Bella naivan.-Hogy vagy ? Milyen Tanyaéknál az élet?

-Nagyon jól vagyok és öröm Tanyaval és a családjával élni.Nos de térjünk rá a tárgyra. Nem feleslegesen jöttem ám el eddig Alaszkából.

Csend volt. Vártam, hogy elkezdje a kóstolgatást.

-Tehát még mindíg jóban vagyok régi barátunkkal Viktóriával, aki megkért egy apró szívességre. Úgy gondolja mivel a te barátod-mutatott Bellára.-megölte az ő társát Jamest, ezért most meg kell hogy öljelek téged.Szemet-szemért, társat-társért.Ami pedig téged illet-mutatott rám.-mivel te csaltad tőrbe Jamest ezért neked is bűnhődnöd kell!

Elkezdett keringeni körülöttünk.

-Ne féljetek-mondta.-kíméletes leszek, és gyors halálotok lesz.

Elkezdtünk egyre közelebb húzódni egymáshoz Bellával.Laurent már egyre közelebb volt hozzánk, mikor kiugrott a bokorból egy óriási fekete farkas.Aztán egy csokibarna, egy szürke és végül egy rozsdabarna.Még sosem láttam a vérfarkasokat farkas alakban.Emberként már ismertem valamennyit,mert Jake bemutatott nekik.Laurent megíjedt, elkezdett futni. a farkasok elkezdték üldüzni, kivéve a rozsdabarna farkast. Ő engem nézett nagy szemeivel.

-Menj csak Jake!-mondtam neki.

Ő oldalra billentette fejét csaholt egyet, majd elrohant.Belláról már meg is feletkeztem. Ott remegett, mint a nyárfalevél. Ez neki már sok volt. A farkasok, Laurent.Hazafelé pedig elmeséltem neki hogyan ismerkedtem meg a falkával. Tágra nyílt szemekkel hallgatott.Aztán elértünk Belláék házához, ami előtt már ott parkolt a Volvó. Én úgy gondoltam inkább hagyom őket kettesben és hazamegyek.

A vonyító igazság

Bella szülinapja után pár nappal késztetést éreztem, hogy meglátogassan "régi" barátomat Jacobot.

Mikor odaértem hozzájuk szokatlan csend fogadott. Kerestem Jaket mindenhol, mignem meg nem találtam a hátsóudvaron. Épp akkor futott ki az erdőből egyszál térdgatyában. Még sosem láttam póló nélkül, de valami azt súgta, hogy mostantól gyakrabban fogom, és ez a felismerés megmosolyogtatott.

-Gina!? Mit csinálsz itt?-kérdezte úgy mintha csak egy nyűg lennék a hátán.

-Hiányoztál és gondoltam meglátogatlak.

-Azt hiszem hozzá kell majd szoknod a magányhoz, mert mostantól nem sűrün láthatsz!-mondta nyersen.

-Miért?-játszottam az értetlent.

-Azt nem mondhatom el.

-Na jó elegem van a színjátékból.Torkig vagyok vele!

-Ez alatt mit értessz?-kérdezte a régi hangján. A lágy simogató hangon amvilel eddig a napig hozzám szót.

-Tudom hogy mi vagy!-feleltem.-És azt is tudom , hogy éppen most azért jöttél az erdőből, mert eddig vonyítva rohangáltál a többi farkasbarátoddal az erdőben.

-Honnan....?

-Ez a dolog másik része. Tudom , hogy egyrészt azért fújsz rám mert Cullen vagyok. De ez nem igaz . Az igazi vezetéknevem Entity ( ez a vezetéknevem angolul), és egy távoli európai országban élek. Akarod hallani , hogy hogyan kerültem ide?

-Hát jó lenne.-felelte.

Én pedig elmondtam neki az egész testcserés lélekikres sztorit, amit ledermedve figyelt.

-Így már asszem összeállt a kép.Szóval nem készülsz vámpír lenni?

-Nem szándékozom.

-Akkor megnyugodtam. És ez a lélekikresdi ez azt jelenti, hogy minden némi-nemű fájdalmat megérzel amit ő is?

-Igen!

-És ha ő meghal akkor te is?

-Igen! Legalábbis Carlisle kutatásai alapján.

-Nos mostantól jobban fogok figyelni Bellára is , nehogy baja legyen.

-Szerintem neki ott van Edward aki vigyáz rá.

-És te akkor nálunk csak nappal vagy éjjel meg a te világodban, ahol mellesleg akkor van nappal?

-Igen.

-Figyelj ez nekem nagy megkönnyebbülés, hogy nem kell előtted tikolóznom!Mellesleg elvileg távol kellett volna tartanom magam tőled, ami bizony nagyon nehezem re esik. Ezt már mondtam Samnek is, és ő nem felelt rá semmit.Ráadásul utánna egyszerre el is szaladt.

Én válaszul mosolyogtam rá.

-Most már mennem kell. Szia!-mondtam és elbúcsúztam

Egy majdnem balul elsűlt szülinap

Most van Bella szülinapja. Előre tudtam , hogy mit veszek neki ajándékba. Ollót! :-)

Azért ugyebár ,hogy meg ne történjen az a balul elsűlt eset. Ami Edward elmenetelének egyik oka volt a könyvben. De ez nem e könyv. Ez a valóság és nem engedhetem , hogy Edward itt hagyja Bellát ( és engem ).Nos Bella nem nagyon rajongott az ötletért , hogy Alice szülinapi partit tartson neki. Így hát abban egyeztek meg hogy szűk csalábódi körben fogja tartani.Suli után Edward elment Bellával magnézni a Swan lakásba a Rómeó és Júliát, mi pedig Alice-szel hozzálláttunk a díszítésnek és az ajándékok összerakását.A végeredmény magáért beszélt. Mire az ünnepelt megérkezett a szoba csillogot-villogott. A családunk (mármint mi Cullenek) felsorakoztunk. Bella belépett és teljesen elámult a csodálattól. Nagyon tettszett neki a szoba.Ragaszkodtam hozzá, hogy én adjam oda neki elsőként az ajándékomat, amit direkt nem csomagoltam be.

-Boldog szülinapot tesó!-mondtam viccesen.

-Köszi! Ez meg mi? Olló?

-Jól jön a bontogatáshoz.Manapság a papírok nagyon élesek szoktak lenni. Hát még a szallagok!

-Mégyegyszer köszi-mondta.

Utánam jött az összes többi ajándék. Aki ismeri a regényt az tudja mit kapott Bella. Az osztogatás után jött a tortaevés. Mármint kettőnknek, mert más ebben a helyiségben nem hiszem, hogy meg tudta volna enni a tortát. Evés közben félrehívtam Edwardot.

-Mit szeretnél?-kérdezte.

-Tudom min , de légy szíves verd ki ezt a buta ötletet a fejedből!

-Miért?-adta meg magát különösen jó képességemnek.

-Mert tudom mi történne, és szerintem nem akarnád hallani!

-Na halljuk!

-Nos Bella beleőrülne a magányba, aztán elkezdene veszélyes dolgokat csinálni, mert akkor hallaná a hangodat a fejében, később pedig puszta szórakozásból leugrana egy szikláról, Alice ezt meglátná és azt hinné ,hogy Bella meghalt .Visszajönne ide.Ezalatt Rose elmondaná neked Alice mit látott.Mellesleg megjegyzem Bella túlélné az esetet.Te persze ezt nem tudnád.Így úgy döntenél,hogy felbosszantod a Voulturit és meghalsz.Aró ezt nem tenné meg veled. Bella és Alice elindulnának Olaszországba megmenteni téged, ami sikerülne is, viszont Aróék tudomást szereznének arról ,hogy Bella tud rólatok és ember. Ezért haladékot adnak ,hogy változtassátok át, amit persze te nem akarsz.Ebbe még számolj bele engem is.Elég kielégítő volt a válaszom?

-Igen.-mondta megadva magát.-Mellesleg néha Alice-nél is félelmetesebb vagy. Tudod?

-Ezt most bóknak veszem.

A ki párbeszédünk után lassan véget ért a családi összejövetel és én pedig hazamentem.

Pár szó

Az utána következő napok nagy részét La Pushban töltöttem egészen Bella szülinapjáig.

Egy másik tánc

Elérkezett sokak által várva várt évvégi buli. Bár Bellát nem nagyon dobta fel. Ő jobban sérült mint én, de nem volt olyan vészes. Készülődtünk a bálra. Alice kiélhette rajtam hajlamait. Én voltam a próbababa. Legalább is úgy éreztem magam. Egy vörös térd alá érő koktélruhát választott számomra. Állítása szerint illik a fekete hajamhoz, amit egyész szépen elkészített. A smink is jó lett. Jóformán nem is ismertem magamra.Miután mindenki elkészült , Rose kocsijával megindultunk a suliba, Edward pedig Belláért ment. A bál során mindenkivel táncoltam.(mármint fiukkal)Egyszer csak megjelent az ajtóban valaki. Olyasvalaki akire nem számítottam itt, de mégis nagyon örültam neki. Jacob Black volt az. Egyenesen megindult hozzám.

-Szia Gina! Hiányoztál! Azt hittem soha nem látlak viszont.-mondta.

-Szia Jake! Te is hiányoztál nekem

-Táncolunk?

-Persze!-feleltem, majd elkeztünk táncolni.

-Okkal jöttem ide. Billy üzent valamit.

-Igen? És mit?

-Azt, hogy vigyázz Cullenékkal.Ennyi. Szerintem hülyeség. Mért is kéne tartanod tőlük.

-Pontosan.

-De most már mennem kell. Jó volt veled táncolni.Viszlát Gina.

-Viszlát Jake!

-Egyébként csinos vagy.

-Köszi!

Miután elment már nem sokáig voltam a bálban.Elkönyöntem álcsládomtól és hazaindultam.

Tánc a halálal

Egy Phoneix-i hotelban landoltam. Bella az ágyon ült magába roskadva . Jasper és Alice a sarokban beszélgettek. Üdvözöltem őket. Próbáltam vígasztalni Bellát, hogy Edwardnak nem lesz semmi baja. De nem értem el semmi sikert. Ekkor megszólalt a telefon és bennem megfogalmazódott egy új terv. Gyorsan felkaptam mielőtt még Bella tenné.

-Halló.-mondtam majd meghallottam Reneé hangját a telefonban.

-Bella,kislányom! Jól vagy?

-Igen anya, jól vagyok-mondtam Bella hejett.Mivel hasonlított a hangunk ezért nem volt baj.

Erre megszólalt James Mély bariton hangja.

-Bella! Ugye nem akarod, hogy édesanyádnak valami baja legyen?

-Nem nem akarom.

-Akkor gyere el a házatokba. Ha lehet akkor úgy, hogy a kedves kis barátaid ne tudjanak róla, mert különben kénytelen leszek végezni édesanyáddal. Különben a barátnőd is ott van?

Ezzel rám utalt.

- Nem nincs.-hazudtam.

- Kár. Szóval akkor gyere mihelyt el tudsz szökni. Oké?

-Oké.-feleltem.

- Akkor majd találkozunk. Szia.

-Szia.

Letettem a kagylót.

-Ki volt az?-kérdezte tüstént Alice.

-James volt. csapdába akarta csalni Bellát és most azt hiszi, hogy én vagyok az és így el tudjuk kapni. Bella régi balett-termében akar végezni velem.Ez volt az a sok tükör. Már hívom is Edwardot. Itt vannak a közelben . Már az elején szóltam nekik, hogy Phoneix közelében legyenek. Én elindulok Jameshez ti kövessetek távolról. Meg fogja kérdezni, hogy szóltam -e nektek úgy ,hogy "Ugye nem szóltál a kis barátaidnak?" erre én azt fogom felelni, hogy " Ők nem a barátaim, hamem a családom!".Elég hangosan fogom tenni. Ez lesz a jel, és ekkor ti bejöttök aztán elvégzitek a dolgotokat. Edwardék már itt vannak a hotelban. Tudják a tervet. Ragaszkodom hozzá, hogy Bella is veletek jöjjön.

-Büszke vagyok a jövőbe látó képességedre Gina-mondta Alice.

-Kösz, de nincs vesztegetni való időnk.-mondtam, és indultam is az úticélhoz.

Pár percen belül oda is értem Belláék házához, mögöttem fél kilométerre Cullenékkel.Kicsit tétovázva ugyan, de bementem a lakásba. Ott egy telefonüzenet fogadott.

-Ügyes kislány vagy. Most pedig menj az utcátok végén lévő balettstúdióba. Rövidesen találkozunk.

Megindultam tehát affelé az épület felé ahol a Nagy Kaszás várt rám türelmetlenül. Beléptem az előtérbe, vettem egy nagy levegőt, és elszántan nyitottam be a balett-terembe ahol szembenézek a halállal.Meghallottam Reneé hangját.

-Bella ezt soha többé ne csináld jó?

Megláttam a kijelzőt is ahol éppen a gyermek Bella sír, majd észrevettem azt is aki rám várt. No nem pontosan rám. Így egy kicsit meglepődött.

-Gina!?-értetlenkedett.-Nem baj így is jó. Olyan finom illatod van, mint a barátnődnek. Bocsáss meg ezért a kis trükkért, csak nem tudtam, hogy hogyan tudnám őt idecsalni. Nem rád számítottam, de sebaj. Úgy terveztem, ha megölöm egyikőtöket akkor majd megkeresem a másikótokat is.Apropó barátok. Ugye nem szóltál a kis barátaidnak?

-Ők nem a barátaim, hamem a családom!-kiáltottam és az ajtó kitárult.

Berontott rajta az egész Cullen család és Bella.A többire nem emlékszem , mert a nagy harc hevében nekiestünk az üvegfalnak.Egyszerre ordítottunk fe, hiszen Carlisle elmélete szerint ugyanazt a fájdalmat éljük át mindketten, ikerlelkek vagyunk.

Következő emlékem már a kórház.Egy szobánk volt Bellával. Mikor magunkhoz tértünk, a szobában rajtunk kívül csak Edward volt.Kicsit fájt a vállam. Felnyögtem.

-Jól vagy.-ugrott Edward egyszerre az ágyamhoz.

-Igen,köszi. Csak egy kicsit gyenge vagyok.-mondtam.-De most már mennem kell haza. Már jobban is érzem magam.Viszlát Edward vigyázz Bellára.

-Viszlát Gina tudod, hogy így lesz.

Baseball

-Biztos muszáj ma mennünk?-kérdeztem Edwardot.

-Igen.Alice szerint az elkövetkezendő egy hónapban nem lesz mégegy ilyen nagy mennydörgéses vihar! De miért kérded?

-Á, semmi...(magamban: csak egy szadista vámpír fog Bella és az én életemre törni. Különben semmi különleges)

Suli után indultunk. Az időjárás tényleg olyannak ígérkezett , mint amilyennek megjósolták. Alice rám adott "az alkalomhoz illő" ruhát, majd nekivágtunk az erdőnek. Természetesen Emmett dzsipjével, mert csak az bírta a terepet. Edward csak később csatlakozott Bellával. Elkezdődött a játék. Már értettem iért kellett a mennydörgés. Szépen játszottak egészen addíg míg Alice ijedtében túl nem dobta a labdát.Mindenki odafutott hozzá és kérdezték mit látott.Én már tudtam előre. Edwar hirtelen ott termett mellettem.

-Te tudtál erről?-kérdezte ingerülten.

-Igen.-vallottam be.

-Miért nem szóltál?

-Mert nem hagytad!

-Igazad van, az én hibám. Sajnálom, hogy megvádoltalak.

-Semmi baj.-feleltem.-De még tudunk Bellán és rajtam segítteni azzal a tudással aminek birtokában vagyok. Tudom ,hogy merre fognak indulni és mit fognak kitervelni.-Aztán Alice-hez fordultam.-Menyire vannak közel?

-Kb.10-15 perc.

-Oké! Gyertek ide körém kiosztom a feladatokat.

Kicsit fura volt hogy 7 jólképzett harcosnak kellett megmondanom, hogy mit csináljon.

-Nos, Rose, Esme ti ruhát fogtok cserélni velem és Bellával, és próbáljátok elcsalni Victoriát(így hívják a nőstényt) délre. Laurent-tel nem lesz baj. Ő nem akar rosszat (egyelőre).James lessz a keményebb falat.Nagyon jó nyomkövető.Azért Demetri-nél nem jobb, de nagyon jó. Alice, Jasper ti elviszitek Bellát Phoneix-be. Követni fog titeket egy idő után.Edward,Carlisle,Emmett ti üldözőbe veszitek. Bella, neked azt kell mondani Charlie-nak, hogy nem akarsz itt lakni tovább és vissza akarsz menni Reneé-hez. Tudom , hogy nehéz lesz de meg kell tenned. A többi infót majd később, mert lassan hallótávolságon belül lesznek. Mindenki tudja a dolgát?

-Igen.-felelt a kórus.

-Ez a lány egy zseni!-kurjantott Emmett.

-Köszi. Mindent a cél érdekében tudod. Mindenki a helyére. Játszatok szerepet.

Épp hogy be tudtam fejezni a mondandómat, mert megjelent az erdő fái közt három árny. Pont olyanok voltak mint amilyennek elképzetem őket. Laurent állt középen hosszú fekete haja lobogott a szélben.Bal oldalán Victoria suhant hajszálai úgy repkedtek mint ha tűz égne a fején. Jobb oldalon pedig James közeledett. Erős , csontos arca volt amit szőke lobonc keretezett.

-Túl erős az illatotok így együtt.-suttogta nekem Edward alig hallhatóan.

Bólintottam. A nomádok hirtelen megtorpantak.Laurent köszöntötte Carlisle-t, és megtörtént a baj. James erősen beleszagolt a levegőbe.

-Emberek.-ordította zengő bariton hangján, és már indult is hogy végezzen velünk, de Laurent visszarántotta.

A többi olyan gyorsan történt, hogy nem nagyon emlékszem rá, csak arra , hogy Edward belökött minket a kocsijába és megindult Belláék háza felé.

-Én hazamegyek, oda nem tud követni-jelentettem ki.-Majd jövök ha kell.Légy jó Bella és ha lehet ne csinálj hülyeséget.Edward legyetek ügyesek. a ruhám úgyis itt marad. Add oda Rose-nak légyszi.Akkor mentem sziasztok!

És a kép elmosódott előttem.

Látogatás

Port Angelesi kalandunk után Edward vette a bátorságot és meghívta Bellát hozzájuk, hogy személyesen is bemutassa neki családtagjait. Egy kis ideig fújt rám mert azt hitte, hogy én mondtam el Bellának kik is ők valójában. Mivel én már isbertem mindenkit és jóban voltam mindenkivel ( még Rosalie-val is, bizonyára azért , mert én nem jártam Edwarddal és egyelőre nem akarom elveszteni emberi mivoltomat),úgy gondoltam átugrom La Push-ba és meglátogatom Jacobot. Aztán eszembe jutott, hogy el is kell búcsúznom tőle, mert holnap baseballozni megyünk és ki tudja hogy végződik a ránk váró kaland. Ezúttal busszal mentem. Jacob kint volt a parton. Egyszerre észrevett.

-Gina!-kiáltotta.

-Szia Jake!

Odafutott hozzám és megölelt.

-Ezt az ölelést minek köszönhetem?-kérdeztem.

-Hiányoztál!

-Figyelj Jacob, beszélnem kell veled valami fontosról.

-Mi lenne az?

-Nos, holnap baseballozni megyünk a családommal,-fura volt így nevezni Cullen-éket de hát végülis lassan a családom lesznek.-és ha a megérzésem nem csal valami rossz fog ott történni velem és ennek követekztében el kell hagynom Forksot legalább egy hétre.Csak azért mondom , hogy ha történne azon a helyen velem valami akkor kérlek ne indulj utánnam.Még bajod esne.

-Mégis mi történhet veled?

-Az én szerencsémmel? Bármi! A veszély olyan nagy Jacob, hogy ha nem vigyázunk bele is halhatok!

Nehéz volt ezt mondani de muszáj volt mem akartam,hogy Jake is James után eredjen.

Nem tudom miért féltettem így, hiszen még csak alig ismertem de láttam rajta, hogy aggódik.

-Gina nem engedem, hogy elmenj!

-Miért?

-Tudom, furán hangzik de nagyon nehéz nekem nélküled akár egy nap is és úgy érzem, hogy még nem találok mégegy ilyen lányt mint te, és nem akarlak elveszíteni.

-Ó...

Tényleg fura volt.Úgy hatott mint ami Sam és Emily között zajlik.De azt hittem ez csak farkassá válás után következik be.

-Figyelj Jake, én is sokat gondolok rád. De muszáj elmennem. A busz is mindjárt jön értem.

-Biztos nem mardsz?-kérdezte reménykedve.

-Sajnálom.-feleltem-Remélem még találkozunk Jacob. Ígérem jövök amikor tudok.

-Várni fogok rád.-mondta.

Jött a busz .és eltakart Jake elől így el tudtam tűnni.Indulhattam haza.