2010. július 2., péntek

Vámpírok bálja

Jacobbal való kis találkozóm mégsem sült el olyan jól, mint gondoltam. A találkozó maga jó volt. De ami másnap következett...Edward valahogy megtudta, hogy a tiltása ellenére elmentem Jacobhoz.
De hogyan?
...
Alice?!

Tudhattam volna!Edward biztos figyeltetett vele! Mit is gondoltam, mikor első szóra elengedett!
Én hülye azt hittem végre már megbízik bennem! Mikor nem látott engem, akkor Alice biztos bepánikolt és elmondta Edwardnak. Aki pedig tisztában van avval,hogy Alice nem láthatja Jacobot!
És most itt tartunk.Persze a színészet lassan lételememmé válik, mert mikor Edward jól leteremtett, elővettem a kötelességtudó ábrázatomat, és azt mondtam:
-Természetesen Edward! Többet nem megyek el Jacobhoz az engedélyed nélkül!
Tökéletes színészi alakításaimért Oscar-díjra is jelölhetnének!Miután a lelkifröccs véget ért elkezdtünk készülődni az érettségizáróra. Alice természetesen most is túlpörgött. Smink, frizura, ruha. Bár a ruha amit számomra választott egészen tetszett. Pántnélküli rakott szoknyás türkizkék ruha volt, ami Alice állítása szerint kiemeli az arcomat és harmonizál a fekete hajammal.Miután kész lettünk mindannyian. Elindult az egész Cullen família a ballagásra.
Nem volt valami nagy durranás. Átadták a bizonyítványt , lezárták az évet. Naggyából ennyi volt. A banzáj csak az évzáró után kezdődött. A családom ugyan kedveskettek volna nekem ennivalóval, de ezzel nem kellett vesződniük, mivel én nem eszem az ő világukban semmit. Nem azért , mert nem jó a kaja, hanem mert nem vagyok éhes,hiszen az én világomban már kielégítettem a napi kajaszükségletet. Miután hazaérkeztünk. Alice bezárt Edward szobájába, hogy hallgassak zenét, olvassak meg ilyesmik, míg ő és a töbiek előkészítsék a terepet a bulihoz.
Amíg ők készülődtek levettem az érettségi talárt és a hajamat is megigazítottam. Elvégre én vagyok az ünnepelt vagy mi. A délután hátralevő részében olvastam (Edwardnak iszonyú jó könyvei vannak) és zenét hallgattam, ahogy Alice javasolta.Mikor már 4 óra lett Alice lehívott hogy szemrevételezzem az ő "nagy művét". Hát majdnem dobtam egy hátast a nappalink láttán. A bőr ülőgarnitúrát átette a sarokba a pihenni vágyó vendégek számára.Az egyik fal mellett egy DJ-pult állt egy emelvényen, amit elvileg majd Jasper fog kezelni. A szoba másik felén egy nagy asztal állt teli kajával és üdítővel, amit majd időnként Esme fog kiegészíteni plusz kajával ha esetleg elfogyna valami. Amennyezetről, pedig egy nagy diszkógömb függött.
-Alice, ez csodálatos!-mondtam.
-Csináltam én valaha valamit ami nem volt csodálatos?-felelte.
Erre a kérdésre inkább nem feleltem csak mosolyogtam rá.
-Nos, készülődj mindjárt jönnek a vendégek!-figyelmeztetett Esme.
A vendégek lassan beszállingóztak és megtöltötték a nappalit.Ekkor következett az ajándékozás. Bella kezdte, hiszen ő állt hozzám a legközelebb. Mit ad Isten, hát persze hogy ollót kaptam tőle. A szavaimat ismételve adta át:
-"Jól jön a bontogatáshoz.Manapság a papírok nagyon élesek szoktak lenni. Hát még a szallagok!"
Aztán a családom jött sorba. Kaptam telefont(Carlisle és Esme), ékszet(Rosalie), ruhákat(Alice) és egy Robotpilótával rendelkező autót(Edward és Emmett) is hamis jogsival(Jasper), mivel nem tudok vezetni.
A családom után a barátaim ajándékos dobozait Alice szép torony formába rendezve lerakta az asztalra.Azt mondta ezeket ráérek holnap kinyitni, mert túl sok ahhoz, hogy egyesével kibontogassam. Megköszöntem az ajándékokat.Én em is irattam rá a meghívóra , hogy hozzanak ajándékot.Hát persze megit Alice volt a bűnös.Egyszer majd ha elég erős leszek kitekerem a nyakát!
Elkezdődött a buli.Nagyon jól ment eddig. Jasper úgy pörgette lemezeket, hogy bármalyik DJ megirigyelte volna. Nem is tudtam, hogy ilyet is tud csinálni.Jól éreztem magam de valakit még hiányoltam.De nem sokáig mert az a valaki pár percen belil megjelent az ajtóban két barátjával.
Jacob volt az. Kezében egy kis dobozka volt.
-Szia, Gina!Boldog szülinapot-mondta, majd átadta a kis dobozt.
A rozsdabarna faragott farkasos karkötő volt benne, amit a könyv szerint Bella kapott volna tőle érttségi ajándékként.
-Tetszik?- kérdezte, miután bejjebb tessékeltem őket Quillel és Embryvel-Én magam faragtam.
-Ó, Jacob!Ez gyönyörű! Köszönöm!-feleltem.
Jake két barátja ámuldozva nézett körül.
-Ez a családi kripta? Ne már . Tök zsírul néz ki.-mondta Embry.
-Ja, kafa!-értett egyet Quil.
-Örülök hogy tetszik .-mondtam.-Fáradjatok beljebb és élvezzétek a bulit!
Persze Quilnek és Emrynek nem kellet kétszer mondani.Ígyhát kettesben maradtunk Jacobbal.
Ekkor Edward és Alice jött felénk.
-OÓ-mondtam.-Ez húzós lesz.
-Ki hívta meg a kutyákat?-kérdezte Edward felemelt hangon.
-Én .-feleltem
-De...-kezdett bele Edward valimi durvába, mikor Alice lemerevedett.
-Mi történt Alice?-kérdeztem.
-A vámpírhadsereg.-felelte Edward.
-Idejönnek-fejezte be Alice.
-Mi ?! Vámpírhadsereg?! Idejönni?!Miért?-hitetlenkedett Jacob
-Belláért...és értem.-feleltem.
-Nem az nem lehet!-folytatta.
-Erre most nincs idő beszélni kell Carlisle-nal. Alice, szólj a többieknek.Bellának is .Gina te kérd meg Mike-ot ,hogy vátsa le egy kicsit Jaspert a DJ pultnál.-utasított Edward.
Megtettem, amit kért. Mike szíves örömest DJ-skedett egy fél órát.
Minden összegyűltünk Carlisle irodájában.Edward még Jacobot és a haverjait felengedte a megbeszélésre . Ez meglepett. Ígyhát megengedtem magamnak egy kis piszkálódást.
-Atya úr ég!Edward felengedte a "kutyákat" a megbeszélésre! Mond Edward, beverted a fejedet, vagy vérhiányod van?-gúnyolódtam.
-Ez nem vicces, Gina! Tudniuk kell, hogy mi készül az orruk előtt!-vágott vissza.
-Tudom. Csak ez nem rád vall.-feleltem.
-Elég legyen a vitából!-kiáltott Carlisle.-Gina, Edward ezt különösen tőletek nem vártam. Eddig mindíg jól kijöttetek!
-Addíg, míg Gina nem hülyült meg. És nem kezdett el találkozgatni a korcsokkal.
-Ne te mondd meg nekem, hogy mit tegyek és mit ne! Nem vagy az apám!
-Jól van! Elég legyen!-szólt közbe újra Carlisle.-Van fontosabb dolgunk is mint a ti testvéri civódásotok hallgatása!Nos valaki vámpírhadsereget kovácsol azért, hogy elpusztítsa Ginát és Bellát.Alice nem láttad ki az?
-Nem csak a sereget láttam. A vezetőt nem.De mégis ki lehet?
-Victoria!-kiálltottunk fel egyhangúlag Bellával.
-Igazatok van. Bella már mondta egyszer. De akkor Jacob miért néz ilyen értetlenül? Nem úgy volt hogy elmondod neki?-mondta Edward.
Jacob rám meredt.
-A francba! Az érttségivizsgák miatt kiment a fejemből! Ne haragudj Jake! El kellett volna mondanom!-mérgelődtem.
Jake nagyot sóhajtott, majd így szólt:
-Semmi baj!Jobb később, mint soha! Na akkor elmagyarázná nekünk valaki, hogy mi folyik itt?
Carlisle elmondott nekik mindent Jamesről és Victóriáról és az újszülött vámpírokról. Jake és a barátai szájtátva hallgatták.
-Úgy látom, segítségre van szükségetek.Segítünk!-mondta Jacob.
-Ne csináld Jake! Megőrültél?!-kiálltottam fel.
-Nem tűrhetem el hogy az orrunk előtt öljenek meg téged!-válaszolta.
-Jacobnak igaza van Gina.-szólt Carlisle.-Túlerőben vannak.Nem tudnánk megvédeni titeket!
-Hányan vannak?-kérdezte Quil.
-Kb.21-de a szám csökken.-válszolta Alice.
-Miért?-érdeklődött Embry.
-Hosszú történet.-folytatta Alice.-És ez nem a megfelelő hely a megbeszélésére.
-Szerveznünk kell egy hadigyűlést.-mondta Jasper.-Hajnali 3-kor,tíz mérföldre északra a Hoh Forest vadőr állástól jó lesz nektek?
-Ott leszünk.-felelt Jake.-Most mennünk kell, hogy szóljunk Samnek. Találkozunk az erdőben. Viszlát Gina! Neked úgyis menned kell.
Igaza volt.
-Viszlát! Jó hadigyűlésezést!Sziasztok!-köszöntem el, majd eltüntem.












Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése