Vérszegénység nem egészség!

Miután Jacob megtudta a nagy titkot (Bella terhességét) azután minden nap meglátogatott minket. Ma is így volt, viszont vészjósló hírekkel érkezett nyomában Seth- tel.

-Baj van! Nagy baj!-rontott be a két farkasfiú a házba.

-Mi a baj?-kérdeztem halk már alig halható hangon.

-A falka meg akar titeket támadni, hogy megöljék azt a...az izét!-felelte Jake.

-Micsoda!!!!-ugrottam fel hirtelen. Talán túl hirtelen, mert elvesztettem az egyensúlyomat és ha Jazz nincs a közelben és el nem kap a padlóra esek, nem valami szerencsésen.Eközben az "izé" szónál Bella halkan felmordult.

-Kösz Jazz!-szóltam bátyámnak mihelyt könnyedén visszasegített a kanapéra, majd Jake-ékhez fordultam.-Mi van?Miért akarnak minket megtámadni?

-Nos, az a helyzet, hogy nincsenek tisztában az iz ... magzat eljövendő képességeivel, és azt hiszik, hogy veszélyt jelent a létezése a rezervátum lakóinak számára. Mikor mikor rájöttem, hogy a magzat megölése, Bella halálával és ez a te haláloddal járna ezért rögtön elfutottam a falkától, hogy közöljem veletek, és azt hiszem ezzel végleg otthagyom a falkát.

-És mikor támadnak?-kérdezte Carlisle.

-Holnap éjjel.-felelte Jake.

Csönd lett. Nagy csönd, amit Bella öklendezése tört meg.

-És itt van ez is.-kezdte Carlisle.-A magzat nem tűri az ételt, és attól félek Bella így éhen fog halni.

-Biztos van valami megoldás...-töprengek.-Megvan! A gyermek szülei egy ember és egy vámpír. Ugye? Nos, azt mondtad , hogy az ételt nem tűri meg. De mi van a vérrel?

-Ez jó ötlet!-helyeselt Rosalie.

-Nem is tudom...-mondta aggódva Carlisle.-Edward?

-Egy próbát megér. De csak ha Bella is benne van.

-Persze-hogy! Ami a babának jó abban én is benne vagyok.-szólt a felelet.

Így tehát Carlisle és Rose elmenetek a konyhába, hogy előkészítsék a vért.

-Képzeljétek, kitaláltam, hogy mi lesz a baba neve, ha lány lesz: Renesmee! A Renée és az Esme keveréke ! Hát nem gyönyörű?-kérdezte a boldog kismama.

-De! Csodálatos, drágám!-felelte Edward.

-Szerintem is nagyon szép.-mondtam.-De most már megyek, mielőtt Carlisle visszaérkezik az "itallal". Sziasztok!

Elbúcsúztam és hazaindultam.

"Terhes társaság"

Ma sietve és a már ismerős émelygős érzéssel indultam Haza ( Cullenékhoz haza ).Mikor odaértem muszáj volt lefeküdnöm a kanapéra Bella kórházi ágya mellé mert hihetetlenül rosszul éreztem maga . Már egy hónapja megérkezett kismama "Lelki-ikrem" a testvéremmel Edwarddal. A család úgy döntött, hogy hagyja Bellát kihordani a magzatot. Mindenki aggódva figyel minket.Egyszercsak Edward felhördült:

-Egyszer kinyírom azt a kutyát az biztos!

Bellával értetlenül néztünk rá, a többiek viszont nem mutattak semmiféle meglepődést. Egyszercsak kopogást hallottunk az ajtó felől. Carlisle nyitott ajtót.

-Jó napot Dr. Cullen! Gina itt van?-hallottam Jacob hangját odakintről. Már mindent értettem.

-Igen, de most nem lenne szerencsés bejönni hozzá...-kezdte Carlisle míg ezt elmondta addig gyorsan rápillantottam Bellára, aki megértette kérdésemet és bólintott egyet.

-Hagyd! Bejöhet!-szóltam közbe Carlisle mondandójának.A hangom nagyon fáradtnak és kínzottnak hallatszott.

Ekkor Jacob belépett a nappaliba.

-Hol van?-kérdezte, mert nem látott a kanapé háttámlájától.

-Itt vagyok!-válaszoltam még mindig halk, élettelen hangon.

Közelebb jött és mikor meglátott csak elképedést láttam az arcán, aztán a tekintete a mellettem fekvő Bellára siklott. Először az arcára, aztán a nyakára és végül a hasára, ami akkora volt már mint egy 5 hónapos kismamának. Carlisle kutatásai alapján ugyanis a magzat rohamos gyorsasággal nő.

-Mi történt vele?-kérdezte Jake meglepetten.

-Terhes. Mégis mit gondolsz?-felelte gúnyosan Edward.

-Azt látom, de még csak 1 hónapja voltatok egy 2 hetes nászúton. Bella viszont úgy néz ki mint aki legalább 4 hónapos terhes!

-Ez azért van,-kezdte magyarázni Carlisle.-ha a kutatásaim nem csalnak, mert vámírónőnek ugye nem lehet gyereke emberférfitó, de fordítva ez lehetséges.Az így nemzett magzat a elvileg sokszorta gyorsabban nő mint az átlagos.

-Értem. De Ginának mi baja?

-Emlékszel mikor meséltem neked, Bella és az én kapcsolatomról?-mondtam.

-Igen azt mondtad, hogy ugyanazt érzed mint amit Ő. Ez most is a gond?

-Pontosan.-feleltem.

-És ez a te világodban is érvényes rád? Mert ott nem láttalak ennyire betegnek és fáradtnak, mint itt.

-Részben érvényes, de csak gyengébb kiadásban pl. hasfájás, szédülés és ehhez hasonlók.-mondtam.

-Értem.-felelte.-Kezd esteledni. Én megyek. Nálad találkozunk!

-Rendben! Szia!-válaszoltam, majd családomhoz fordultam.-Most már nekem is mennem kell, majd jövök! Jobbulgassatok, Bella! Sziasztok!-köszöntem, majd hazaindultam.

Egy kis rosszullét. Vagy mégsem?

Máma különösen korán érkeztem, hogy híreket kapjak Bella és Edward felől. Az egész család ( a nászutasok kivételével) a nappaliban ült.

-Sziasztok!-mondtam.

-Szia, Gina!-köszöntött Esme kedvesen.

-Mi újság Edwardékról?-érdeklődtem.

-Semmi különös.-felelte Carlisle.-És te hogy vagy?

-Köszönöm szépen jól vagyok!-mondtam, de bár ne tettem volna, mert hirtelen elfogott a rosszullét.

-Jól vagy?-kérdezte Jasper, aki megérezte, rosszullétemet.

-Nem igazán.-feleltem.-Pedig otthon még semmi bajom nem volt, és vacsorára sem ettem semmi romlottat! De ha nem csináltam semmit rosszul, akkor mi ez?

Mindenki gondolkodni kezdett.

-Várjunk csak!-kiáltott fel Alice.- Carlisle, nem azt mondtad, hogy Bella és Gina között szoros kapcsolat van?

-De. Miért?

-Mert lehet, hogy Ginának tényleg nincs semmi baja, hanem Bellával van valami.

-Igazad lehet.-mondta Carlisle.-Fel kéne őket hívni!

Fogta a telefonját, és tárcsázta Edward számát, majd kihangosította, hogy én is halljam ne csak a többiek ( a vámpíroknak ugye extra erős a hallásuk).
-Helló Carlisle, sajnos nem tudok beszélni, mert Bella irtó rosszul van. Már telehányta a WC-t.-szólt Edward aggódó hangja a telefonból.-Nincs ötleted, hogy mi baja lehet?...

-Edward!-hallottam egy vékony, szinte síró hangot valahonnan távolabbról. Bella volt az.

-Várj csak, akar valamit mondani!-mondta Carlisle-nak, majd odaszólt Bellának.-Egy perc és ott vagyok, kedvesem!

Hallottunk egy halk suhanást és ekkor meghallottunk egy másik hangot. Sírást. Belláét.Majd egy halk nyöszörgést, amiből ezt lehetett kiszűrni:

-Edward, terhes vagyok.

Majd megszakadt a vonal. Némán álltunk egymásra nézve. Carlisle azon töprengett, hogy mit tegyen. Úgy gondoltam kiállok a "lelkiikrem" mellett, úgyhogy megtörtem a szinte már halotti csendet.

-Carlisle, Bella akarja a gyereket. Tudom és én, meg szerintem Rose is kiállunk mellette. Igez Rose?

-Természetesen.-hangzott a válasz.

-Ez mind szép és jó,-modta Jasper.-de hogyan védjük meg Bellát is és a gyereket is?

-Carlisle kitűnő orvos és remek kutató is. Majd biztosan talál megoldást, és amiben tudunk, segítünk neki.-feleltem.

-Ezt a kérdést mi már megvitatjuk. Gina neked úgyis menned kell. Nemde?

-Igazad van. Majd holnap találkozunk! Sziasztok!-köszöntem, majd hazaindultam.

Díj!!!

Kaptam egy Díjat Alice656-tól amit nagyon köszönök!!!!

Szabályok!
1. Köszönd meg!
2. Linkeld be a blogját, akitől kaptad!
3. Küld el 4 embernek! (nekik is linkeld be a blogjukat)
4. Tedd ki az oldaladra!
5. Értesítsd a személyeket, akiknek küldöd!

1.: Köszi Alice656!!!
2.:http://aliceinwonderland-alkonyat.blogspot.com/
3.: Drusilla:http://lapushvampirja.blogspot.com/
Dana:http://dark-light-bella.blogspot.com/

Isabella:http://piercegirlsbyisy.blogspot.com/

Kate:http://www.kate-estimese.blogspot.com/

Esküvő vámpírmódra

Eljött a nagy nap. Bella és Edward esküvőjének napja. Hála az égnek Jacob is felépült, mivel ő Bella tanúja ezért igyekezett sietnie gyógyulással. Úgy is elfelejtettem megkérdezni tőle, hogy hogyan tudott átmenni szellemalakba az én világomban, de ez a kérdés már a lagzira maradt, mert mihelyt odaértem Alice betuszkolt a szobába, mert el kellett kezdeni készülődni a szertartásra. De az eredmény magáért beszélt. Vállig érő hajamba csodás hullámokat varázsolt, a sminkemet- pedig a ruhához igazította. A ruhám olyan volt mint egy opálkék felhő. A derekamhoz fűző erősítette és csípőtől lefelé pedig egy nagy hosszú tüllös szoknya következett. Az egész ruhát pedig csillámok díszítették,ujj nélküli volt így bolerót viseltem hozzá. Alice-nek és Rose-nak is ugyanilyen ruhája volt. Alice-é szintén opálkék, Rose-é viszont halványrózsaszín. Nekik is volt bolerójuk.

Bella ruhája pedig egy 1918-as menyasszonyi ruha volt(Alice-nek köszönhetően). Lassan mindenki elkészült így elkezdődhetett a ceremónia.Négyen levonultunk a lépcsőn aminek alján Edward várta Bellát. Közben szólt az esküvői induló. Leérünk a nappaliba, amit, Alice-szel 3 órán át díszítettünk.

A szertartás nagyon szép volt többen sírtak az esküvő emberi résztvevői közül. Miután Bella és Edward kimondták a boldogító igent, megkezdődött a lagzi, ami az udvaron felépített sátorban volt. Mindenféle földi jóval tele volt az asztal, a zenét pedig a Forksi Gimi diákbandája biztosította.

Az első táncot a szokások szerint Bella és Charlie lejtette. Aztán az ifjú pár következett.

A vacsora felszolgálása előtt Edward bemutatta Bellának és nekem a Denali-klán tagjait.

Az étkezés után végre eljött az idő. Jake felkért táncolni így beszélhettem vele.

-Még nem is jutott időnk beszélgetni máma.-kezdtem.
-Igen.-felelte.-És arra sem, hogy megdicsérjelek milyen csodálatosan szép vagy!

-Köszönöm. De Alice érdeme.

Egy ideig vártam mielőtt megkérdezem.

-Jacob!

-Gina!

Egyszerre szólalunk meg.

-Előbb te.-mondta.

-Nos, én csak azt szerettem volna kérdezni, hogy hogyan sikerül átmenned szellemalakba?

-Nem tudom. Csak úgy megtörtént. Egyszer csak nem láttam magamat.

-Értem. És te mit akartál kérdezni?

-Tudod mit? Nem fontos. Az a lényeg hogy most itt vagyunk igaz?

-Igen- feleltem és a vállára hajtottam a fejemet.

Hallottam, hogy a szívverése hirtelen felgyorsul, aztán visszaáll a rendes ütemre. 3 számot táncoltunk végig így, aztán elérkezett Edwardék indulásának ideje. Mielőtt beszálltak a kocsiba Bella hátradobta a csokrát. Én kaptam el. Hátrafordultam Jacobhoz aki mögöttem állt. Rám kacsintott. Visszafordultam. Integetett a násznép az ifjú párnak akik tovaautóztak az éjszakában. Maradtam még egy ideig segíteni leszedni a díszítés nagy részét, aztán hazamentem

"Törött szárnyú madárka"

Másnap muszáj volt megbeszélnem ezt a bevésődés dolgot Jake- kel ígyhát úgy döntöttem, hogy ismét meglátogatom.

Most kivételesen nem volt nála Carlisle, mivel, már mielőt jöttem, megvizsgálta. Billy engedett be. Udvariasan betessékelt Jake szobájába, majd kiment, becsukta az ajtót és ketten hagyott bennünket. Jacob éppen ébredezett. Mikor meglátott, kicsit meglepődött.

-Gina!!!! Tényleg itt vagy vagy csak álmodom?

-Tényleg itt vagyok.- feleltem mosolyogva.-Már tegnap is itt voltam csak mire Carlisle kiért tőled, arra mennem kellett.

-Ó a francba! Pedig annyira vártalak. Remélem, míg várakoztál Paul nem mondott semmi hülyeséget!

Kínos csend és egy kesernyés mosoly volt a válaszom.

-Mit mondott?-kérdezte.

-Igazából nemcsak Paul , hanem Sam is mondott valamit. Figyelj Jake, ne húzd fel magad a kérdésen, de te tényleg bevésődtél velem?

-Te most viccelsz ugye?! Ha ez igaz lenne akkor nem kérdeznéd ezt.Az igaz, hogy nagyon, nagyon-nagyon kedvellek, de nem vésődtem be veled.

Megkönnyebültem.

A nála töltött idő többi részét nevetgéléssel és viccelődéssel töltötük. Mikor elmentem, jutott eszembe, hogy valamit elfelejtettem tőle megkérdezni. A szellemalakot. Már mindegy- gondoltam.-Ráér holnap.

Gyóntatás farkasmódra

A csata utáni nap az volt az első dolgom, hogy meglátogassam Jacobot. Tudtam úgyis, hogy a csatában megsérült. Mikor odaértem a Black házhoz. Az egész falka az ajtóban ücsörgött. Mihelyt meglátott, Sam felugrott és elém szaladt.

-Jajj, Gina. De jó, hogy itt vagy. Jacob csak téged akar látni, senki mást. Még álmában is hozzád beszélget. Arról álmodott, a hangokból ítélve, hogy valami történt veled. Egy órán keresztül az ment, hogy:"Gina, Gina, Vigyázz!!!!! Neeee!!!! Gina jól vagy? Nincs, baj?Kérlek,kérelek válaszolj!!! Jajj én hülye, mit beszélek itt neki mikor nem hallhat, hiszen szellemalakban vagyok!"

Az utolsó kijelentésén meg is lepődtem!

-Át tud menni szellemalakba?!Akkor ezért nem láttam az elmúlt napokban egy árva kutyát (ezt ne sértésnek vedd Sam) sem a közelemben.

-De mi történt veled?-kérdezte Sam aki úgylátszik tud mindent Jacob éjjeli hollétéről. Miket beszélek! Hát persze, hogy tudja a farkasoknak egymás közözött nincsenek titkaik a gondolatolvasások miatt.

-Elestem a biciklimmel.-feleltem cinikusan.-Nem értem miért kell Jake-nek mindíg a bolhából is elefántot csinálni!!!

-Mert beléd van zúgva.-kiálltott Paul aki még mindíg vicces kedvében volt.

-Micsoda?!-aztán újra Samhez fordultam.-Ez igaz?

-A falka előtt nincsenek titkok Gina. Ezt te is tudod.

-Na jó és mi van ha azt mondom, hogy én is belé vagyok zúgva, csak eddig féltem elmondani.

-Akkor így már biztos !-mondta Sam titokzatosan.

-Mi? Mi biztos ?-kérdeztem.Már kezdenek az idegeimre menni, hiszen én csak Jacobot akartam meglátogatni nem pedig gyónni menni.-Különben is bemehetek már végre Jake- hez?

-Még nem Carlisle van nála reggeli viziten.-felelte az Apha, mire Paul egy hangosat nyerített.- Na jó ezt tudom, hogy hülyén hangzik de így van.Kérdezhetek tőled egy dolgot Gina, mielőtt válaszolnék az első kérdésedre?

-Na jó ha már egy lelkifröccs közepén vagyun akkor miért ne!

-Ok.Nos, először is. Meddig bírsz élni Jacob nélkül?

-Max. 1 hétig, de akkor is nehezen.

-Rendben. Akkor igaz!

-Mi?

-Nos, Gina minden jel arra mutat, hogy Jake bevésődött veled.

-Velem?! De hát Ness... ?! Oké ez most nem a könyv.-mondtam inkább magamnak, mint Samnek.

Ekkor Carlisle kilépett az ajtón.

-Már javul az állapota. 2-3 nap és kutya baja se lesz.Á szia Gina. Jake-hez jöttél látogatóba? Akkor siess, mert azt Edward nélkül is megmondom neked, hogy nagyon vár rád.Holnap reggel újra jövök. Minden jót!-szólt Carlisle végül a falkához.

- Én nekem is mennem kell.-mondtam a felismeréstől még mindíg elaléltan.-Majd holnap beszélek Jacobbal. Sziasztok!!!