Harc a végzettel

Elérkezett az a nap amitől már régóta rettegtünk. A csata napja. Most kivételesen a sátorhoz kellett felmennem a hegyre, ahol Jacob, Edward és Bella vártak rám. Jake már éppen készülődött az induláshoz, az összecsapásig mindössze már csak fél óra volt.

-Gina!-üdvözölt boldogan.-Reméltem,hogy látlak még mielőtt elmegyek!

-Szia Jake! Én is reméltem, hogy még itt talállak! Látom már indulsz.-feleltem.

-Igen. Seth mindjárt megérkezik, és akkor indulok.

Erre Seth megjelent az erdőszélen.

-Emlegetett szamár!-kiáltottam rá,majd sietve hozzátettem:-Vagy inkább farkas.

Mindenki elkezdett nevetni."Király"-gondoltam.-"Legalább oldom egy kicsit a feszkót."

-Na akkor én mentem!-mondta Jacob.-Vigyázz magadra!

-Te még jobban!-feleltem, és hosszan megöleltem.

Úgy éreztem , hogy ez az ölelés a végtelenségig tart. Körülöttünk, mintha megszünt volna minden. De az ölelésnek hirtelen vége szakadt. Jake puszit nyomott a homlokomra és elfutott.

Csak néztem utánna, valahol a szívem legkisebb csücskében azt reméltem, hogy pár pillanat múlva megjelenik az erdőszélen, és azt mondja:

-Nem hagylak itt. Itt maradok veled.

De tudtam, hogy ez csak hiú ábránd. Míg ezen ábránomat elhassegettem, Edward megtörte a csendet.

-Ne aggódj! Jake ügyes fiú! Semmi baja nem lesz!Most érkezett meg!

-Igaza van Gina!De tudom mit érzel! Ezért nem engedtem el Edwardot harcolni!-szólt Bella is.

-És azt hiszem jól is tetted!-vágott közbe Edward.-A vámpírsereg odaért. A csata elkezdődött. Viszont a vezetőjük Victoria ide tart egy csatlósával. Igazatok volt végig ő állt a dolgok hátterében!

-Victoria...idejön?-kérdezte Bella félelemmel teli hangon.

-Igen.-felelt Edward.

-És mi mit csináljunk?-kérdeztem .

-Álljatok mögém. Már nagyon közel vannak.-válaszolta.

Engedelmeskedtünk. És abban a pillanatban feltünt az erdőszélen Victoria. Vörös haja mit egy fákja , lobogott a fején.Mellette egy fiatal fiú állt 16-17 éves lehetett amikor átváltoztatták. Egész jóképű volt szőke hajával . A szeme pedig karmazsinvörösen ragyogott. Tehát ő Riley!- gondoltam. Edward már lépett előre egyet és szóra nyitotta a száját, de elléptem mögüle és leintettem.

- Majd én.-szóltam.

-Biztos vagy benne ?-kérdezte.

Bólintottam, majd megindultam, és tettem 4-5 lépést a szőke fiú felé akiről sütött a meglepetés. Nem értettem mért néz így. Victoria viszon haragosan intett felé. Gondolom ez volt a parancsszó, ám ekkor megszólaltam:

-Nem kell megtenned Riley.-kezdtem a legmeggyőzőbb hangnememet elővéve.-Ha megteteszed, akkor meghalsz .Victoria tudja ezt. Akarja a halálodat Riley.Csak azért teremtette a hadsereget, és téged, hogy bosszút álljon régi társáért James-ért . Nem szeret téged Riley. Minden csókja hazugság volt.

-Hazudik! Csak téged szeretlek!-vágott közbe Victoria mézes- mázas hangon.

-Még megmentheted az életed .-folytattam.-Nyugodt szívvel elmehetsz Riley. Nem kell a hazug szerelemért meghalnod!

Riley-t láthatólag megfogtam. Előszőr rám nézett aztán Victoriára, és megint rám. Majd elindult Edward felé. Edward akkor már mosolygott. Riley kinyújtotta felé a kezét .Edward megragadta, majd megrázta azt.

-Jól döntöttél.-mondta.

Riley felém fordult.

-Ő a hugom, Regina Cullen.-válaszolt Riley gondolatára Edward.

-Regina,-szólt Riley.-köszönöm amit értem tettél. Úgy döntöttem, segítek elpusztítani a bátyádnak, azt, aki eddig az orromnál fogva vezetett.Most pedig megbocsátassz egy percre?

Bólintottam. A szemem ragyogott a boldogságtól. Edward és Riley Seth (aki szemtanúja volt az eseményeknek) segítségével darabokra szaggatták, majd elégették Victoriát.

Mikor visszaértek Riley szeme csak úgy csillogott, mint egy hősnek, aki most győzte le legnagyobb ellenségét.Már éppen mondani akar valamit, amikor megszólaltam:

-Riley. Most el kell menned. A Volturi egy órán belül itt lesz. Ha itt találnak, akkor megölnek téged.

-Jól van.-egyezett bele.-Elmegyek. De hálával tartozom neked Regina.

-Kérlek szólíts Ginának.

-Rendben. Akkor hálával tartozom neked Gina.Így, ha bármi gond lenne értesíts engem.-szólt, majd átadott egy cetlit amin egy telefonszám volt.-Ígérem úgy sietek, ahogy csak tudok. Bármikor számíthatsz rám!

-Köszönöm!-feleltem.

-Nem. Én köszönöm! Viszlát!-köszönt el, aztán elfutott.

Edward felé fordultam.

-Edward, Bellával mi sem mehetünk a nagy tisztásra (ahol a csata volt ) a Volturi nem tudhatja meg, hogy tudunk rólatok. Seth elkísér minket La Push-ra.

-Rendben. De ki jön?

-Felix,Jane, Alec és Demetri. Viszont Carlise-éknál egy lány, név szerint Bree megadta magát. Őt engedjétek el. A Volturi megölné, pedig ő nem vétett. Még csak harcolni se harcolt...

-Nyugi. Megértettem azt tesszük amit mondassz.-mondta nekem, majd Bellához fordult, megcsókolta és elköszönt tőlünk. Aztán eltünt az erdőben.

Sethnek megmondtam, hogy vigye Bellát La Push-ba én pedig hazamegyek.Megértette. Tehát elköszöntem tőlük mejd hazaindultam.

Pár szó a csata előtti időről

A csata előtt a farkasok és a vámpírok minden hajnalban összegyűltek gyakorolni a harcra. Edward pedig, mivel Bella már régóta nyaggatta az átváltoztatásal, így a házasság feltételével át fogja változtatni Bellát, ezért megkérte a kezét. A csata után 2 két héttel lesz az esküvő. Edward az összecsapás előtti napon útra kelt Bellával, hogy hamis nyomot haggyanak az ellenségnek. Egy megbeszélt helytől már Jacob vitte fel bellát a hegyre, ahol egy felállított sátor és Edward várták őt, hogy itt töltsék az éjszakát. Aznap leesett az első hó

Vámpírok bálja

Jacobbal való kis találkozóm mégsem sült el olyan jól, mint gondoltam. A találkozó maga jó volt. De ami másnap következett...Edward valahogy megtudta, hogy a tiltása ellenére elmentem Jacobhoz.

De hogyan?

...

Alice?!

Tudhattam volna!Edward biztos figyeltetett vele! Mit is gondoltam, mikor első szóra elengedett!

Én hülye azt hittem végre már megbízik bennem! Mikor nem látott engem, akkor Alice biztos bepánikolt és elmondta Edwardnak. Aki pedig tisztában van avval,hogy Alice nem láthatja Jacobot!

És most itt tartunk.Persze a színészet lassan lételememmé válik, mert mikor Edward jól leteremtett, elővettem a kötelességtudó ábrázatomat, és azt mondtam:

-Természetesen Edward! Többet nem megyek el Jacobhoz az engedélyed nélkül!

Tökéletes színészi alakításaimért Oscar-díjra is jelölhetnének!Miután a lelkifröccs véget ért elkezdtünk készülődni az érettségizáróra. Alice természetesen most is túlpörgött. Smink, frizura, ruha. Bár a ruha amit számomra választott egészen tetszett. Pántnélküli rakott szoknyás türkizkék ruha volt, ami Alice állítása szerint kiemeli az arcomat és harmonizál a fekete hajammal.Miután kész lettünk mindannyian. Elindult az egész Cullen família a ballagásra.

Nem volt valami nagy durranás. Átadták a bizonyítványt , lezárták az évet. Naggyából ennyi volt. A banzáj csak az évzáró után kezdődött. A családom ugyan kedveskettek volna nekem ennivalóval, de ezzel nem kellett vesződniük, mivel én nem eszem az ő világukban semmit. Nem azért , mert nem jó a kaja, hanem mert nem vagyok éhes,hiszen az én világomban már kielégítettem a napi kajaszükségletet. Miután hazaérkeztünk. Alice bezárt Edward szobájába, hogy hallgassak zenét, olvassak meg ilyesmik, míg ő és a töbiek előkészítsék a terepet a bulihoz.

Amíg ők készülődtek levettem az érettségi talárt és a hajamat is megigazítottam. Elvégre én vagyok az ünnepelt vagy mi. A délután hátralevő részében olvastam (Edwardnak iszonyú jó könyvei vannak) és zenét hallgattam, ahogy Alice javasolta.Mikor már 4 óra lett Alice lehívott hogy szemrevételezzem az ő "nagy művét". Hát majdnem dobtam egy hátast a nappalink láttán. A bőr ülőgarnitúrát átette a sarokba a pihenni vágyó vendégek számára.Az egyik fal mellett egy DJ-pult állt egy emelvényen, amit elvileg majd Jasper fog kezelni. A szoba másik felén egy nagy asztal állt teli kajával és üdítővel, amit majd időnként Esme fog kiegészíteni plusz kajával ha esetleg elfogyna valami. Amennyezetről, pedig egy nagy diszkógömb függött.

-Alice, ez csodálatos!-mondtam.

-Csináltam én valaha valamit ami nem volt csodálatos?-felelte.

Erre a kérdésre inkább nem feleltem csak mosolyogtam rá.

-Nos, készülődj mindjárt jönnek a vendégek!-figyelmeztetett Esme.

A vendégek lassan beszállingóztak és megtöltötték a nappalit.Ekkor következett az ajándékozás. Bella kezdte, hiszen ő állt hozzám a legközelebb. Mit ad Isten, hát persze hogy ollót kaptam tőle. A szavaimat ismételve adta át:

-"Jól jön a bontogatáshoz.Manapság a papírok nagyon élesek szoktak lenni. Hát még a szallagok!"

Aztán a családom jött sorba. Kaptam telefont(Carlisle és Esme), ékszet(Rosalie), ruhákat(Alice) és egy Robotpilótával rendelkező autót(Edward és Emmett) is hamis jogsival(Jasper), mivel nem tudok vezetni.

A családom után a barátaim ajándékos dobozait Alice szép torony formába rendezve lerakta az asztalra.Azt mondta ezeket ráérek holnap kinyitni, mert túl sok ahhoz, hogy egyesével kibontogassam. Megköszöntem az ajándékokat.Én em is irattam rá a meghívóra , hogy hozzanak ajándékot.Hát persze megit Alice volt a bűnös.Egyszer majd ha elég erős leszek kitekerem a nyakát!

Elkezdődött a buli.Nagyon jól ment eddig. Jasper úgy pörgette lemezeket, hogy bármalyik DJ megirigyelte volna. Nem is tudtam, hogy ilyet is tud csinálni.Jól éreztem magam de valakit még hiányoltam.De nem sokáig mert az a valaki pár percen belil megjelent az ajtóban két barátjával.

Jacob volt az. Kezében egy kis dobozka volt.

-Szia, Gina!Boldog szülinapot-mondta, majd átadta a kis dobozt.

A rozsdabarna faragott farkasos karkötő volt benne, amit a könyv szerint Bella kapott volna tőle érttségi ajándékként.

-Tetszik?- kérdezte, miután bejjebb tessékeltem őket Quillel és Embryvel-Én magam faragtam.

-Ó, Jacob!Ez gyönyörű! Köszönöm!-feleltem.

Jake két barátja ámuldozva nézett körül.

-Ez a családi kripta? Ne már . Tök zsírul néz ki.-mondta Embry.

-Ja, kafa!-értett egyet Quil.

-Örülök hogy tetszik .-mondtam.-Fáradjatok beljebb és élvezzétek a bulit!

Persze Quilnek és Emrynek nem kellet kétszer mondani.Ígyhát kettesben maradtunk Jacobbal.

Ekkor Edward és Alice jött felénk.

-OÓ-mondtam.-Ez húzós lesz.

-Ki hívta meg a kutyákat?-kérdezte Edward felemelt hangon.

-Én .-feleltem

-De...-kezdett bele Edward valimi durvába, mikor Alice lemerevedett.

-Mi történt Alice?-kérdeztem.

-A vámpírhadsereg.-felelte Edward.

-Idejönnek-fejezte be Alice.

-Mi ?! Vámpírhadsereg?! Idejönni?!Miért?-hitetlenkedett Jacob

-Belláért...és értem.-feleltem.

-Nem az nem lehet!-folytatta.

-Erre most nincs idő beszélni kell Carlisle-nal. Alice, szólj a többieknek.Bellának is .Gina te kérd meg Mike-ot ,hogy vátsa le egy kicsit Jaspert a DJ pultnál.-utasított Edward.

Megtettem, amit kért. Mike szíves örömest DJ-skedett egy fél órát.

Minden összegyűltünk Carlisle irodájában.Edward még Jacobot és a haverjait felengedte a megbeszélésre . Ez meglepett. Ígyhát megengedtem magamnak egy kis piszkálódást.

-Atya úr ég!Edward felengedte a "kutyákat" a megbeszélésre! Mond Edward, beverted a fejedet, vagy vérhiányod van?-gúnyolódtam.

-Ez nem vicces, Gina! Tudniuk kell, hogy mi készül az orruk előtt!-vágott vissza.

-Tudom. Csak ez nem rád vall.-feleltem.

-Elég legyen a vitából!-kiáltott Carlisle.-Gina, Edward ezt különösen tőletek nem vártam. Eddig mindíg jól kijöttetek!

-Addíg, míg Gina nem hülyült meg. És nem kezdett el találkozgatni a korcsokkal.

-Ne te mondd meg nekem, hogy mit tegyek és mit ne! Nem vagy az apám!

-Jól van! Elég legyen!-szólt közbe újra Carlisle.-Van fontosabb dolgunk is mint a ti testvéri civódásotok hallgatása!Nos valaki vámpírhadsereget kovácsol azért, hogy elpusztítsa Ginát és Bellát.Alice nem láttad ki az?

-Nem csak a sereget láttam. A vezetőt nem.De mégis ki lehet?

-Victoria!-kiálltottunk fel egyhangúlag Bellával.

-Igazatok van. Bella már mondta egyszer. De akkor Jacob miért néz ilyen értetlenül? Nem úgy volt hogy elmondod neki?-mondta Edward.

Jacob rám meredt.

-A francba! Az érttségivizsgák miatt kiment a fejemből! Ne haragudj Jake! El kellett volna mondanom!-mérgelődtem.

Jake nagyot sóhajtott, majd így szólt:

-Semmi baj!Jobb később, mint soha! Na akkor elmagyarázná nekünk valaki, hogy mi folyik itt?

Carlisle elmondott nekik mindent Jamesről és Victóriáról és az újszülött vámpírokról. Jake és a barátai szájtátva hallgatták.

-Úgy látom, segítségre van szükségetek.Segítünk!-mondta Jacob.

-Ne csináld Jake! Megőrültél?!-kiálltottam fel.

-Nem tűrhetem el hogy az orrunk előtt öljenek meg téged!-válaszolta.

-Jacobnak igaza van Gina.-szólt Carlisle.-Túlerőben vannak.Nem tudnánk megvédeni titeket!

-Hányan vannak?-kérdezte Quil.

-Kb.21-de a szám csökken.-válszolta Alice.

-Miért?-érdeklődött Embry.

-Hosszú történet.-folytatta Alice.-És ez nem a megfelelő hely a megbeszélésére.

-Szerveznünk kell egy hadigyűlést.-mondta Jasper.-Hajnali 3-kor,tíz mérföldre északra a Hoh Forest vadőr állástól jó lesz nektek?

-Ott leszünk.-felelt Jake.-Most mennünk kell, hogy szóljunk Samnek. Találkozunk az erdőben. Viszlát Gina! Neked úgyis menned kell.

Igaza volt.

-Viszlát! Jó hadigyűlésezést!Sziasztok!-köszöntem el, majd eltüntem.

Tábortűz

Amint odaértem a Cullen-házba, átöltöztem, és lementem a nappaliba megvárni a többieket, megszólalt a telefonom.Valami azt súgta, hogy Jacob lesz az. Felvettem.

-Halló!-szóltam bele.

-Szia Gina, Jacob vagyok.-Bingó!

-Szia Jessica! Mi újság?-hazudtam, mert Edward és Rosalie már ott voltak.

Vette az adást.

-Ott vannak mi?-kérdezte.

-Aha.-feleltem.

-Akkor olyanféleképpen mondom el a mondandómat, hogy a válaszaid ne legyenek feltűnőek.

-Jó.Na akkor mondjad!

-Nos, lenne kedved átjönni délután? Dumálnánk, aztán este pedig Tábortűz lesz nálunk. Az egész falka, meg a vezetőség ott lesz. Meg lesz egy csomó kaja is. Na mit szólsz?

-Nagyon szuper lenne Jess. Már csak a testvéreimet kell megkérdeznem, hogy tudják-e nélkülözni a társaságomat ma délután , suli után.-mondtam, aztán testvéreim felé fordultam.-Edward ,Rose, suli után elmehetek Jessicával vásárolni Port Angelesbe?

-El de nagyon vigyázz, hátha a Seattle-i gyilkosok ilyen messze is eltévednek.-mondta Edward.

-Köszi.-feleltem. Utálok hazudni nekik, de látszólag bevették.Úgy látszik én jobb színésznő vagyok, mint Bella.

-Elengedtek Jess.-mondtam újra a telefonba.-Suli után odamegyek hozzátok, aztán elmegyünk az autóddal jó?Úgyis kell néznem valami ruhát érttségire.

-Vettem. Jessicáék előtt várlak autóval.Úgysem látták még az autómat.És azt hihetik, hogy Jessica új kocsit kapott!

-Remek.Akkor találkozunk a suliban.Szia!

-Szia Júlia! Várni foglak!

Letettem a telefont.

-Alice ki lesz akadva, hogy nem rá bízod ruhaválasztást.-mondta Rose.

-Úgysem fogok találni egy göncöt sem feleltem. Jessica egy idő után úgyis meg fogja unni a ruhaválogatást aztán beülünk a moziba , valami csajos filmre.-feleltem.

-Én Bella ,,látogatója" miatt aggódok. Nagyon hasonlít a szagotok. Szinte már egyezik. Mi lesz ha rád támad?-aggodalmaskodott Edward.

-Nem hinném. A ruhalopást is parancsszóra tette.És a következő lépést is csak akkor fogja megtenni, ha a teremtője azt parancsolja.Egyelőre még nyugiban vannak. Majd szólok ha már addódnotok kell.-mondtam.Közben Alice,Jazz és Emm is leértek a nappaliba.

-Köszi Gina.-mondta Edward.-Azt hiszem srácok indulhatunk a suliba!

A többiek elindultak Rose kocsijával. Én Edward kocsiával mentem. Útközben beugrottunk Belláért.

Az iskolai órák eszeveszett gyorsan elrepültek. Szinte szárnyaltam Jessicáék házáig. Alig vártam, hogy találkozzak farkaspajtásommal.

Pont ahogy megbeszéltük. A Rabbitja ott állt Jessicáék háza előtt. Mihelyt megláttam, rohantam a kocsihoz. Majdnem letéptem a kocsi ajtaját.

-Szia,Júlia! Már vártalak.-üdvözölt.

-Szia neked is Rómeó. Alig vártam, hogy ideérjek.

-A vérszívók nem selytenek semmit?

-Úgy láttam bevették.

-Akkor jó. Indulhatunk?-kérdezte.

-Aha!-feleltem

Miután Jacob-ék házához értünk, és beköszöntem Billynek, kimentünk a partra.Nagyon jól lehet ott beszélgetni.

-Nos,-kezdte.-nemsokára vége az érettségi időszaknak.Hogy megy?

-Egész jól.Már csak a matekon kell túlesnem holnap.

-Azt mondják, az a legnehezebb.

-Remélem nincs igazuk!-mondtam.Ő pedig válaszként elkezdett nevetni.

-Apropó érettségi.Alice szervez egy party-t, ami egyben érettségi-party és az én szülinapi party-m is.Nincs kedved eljönni?-kérdeztem.

-Viccelsz?Hogy a fracba hagyhatnám ki!-válaszolt.-Na és hol lesz?

-Nálunk.

-A kriptában?Akkor légyszi kérd meg a piócákat,hogy suvasszák el valahova a koporsókat,míg ott vagyunk!

-Ne már! Hagyd ezt abba légy szíves.Herótom van tőle.

-Kérése számomra parancs madmoiselle.-mondta felhangon és meghajolt.

-Ja és nyugodtan hozhatsz barátokat is.

-Király! Quil és Embry már úgyis régota rágják a fülemet, hogy mikor láthatnak téged.

-Hát máma láthatnak. Ők is ott lesznek a tábortűznél igaz?

-Aha. Szorítottak is neked, hogy el tudj szökni a vérszí...Cullenéktől.

-Na látod megy ez.

-Még hozzá kell szoknom.

Csend lett.Nem is tudom meddig álltunk ott csendben, egymást bámulva.Aztán Jake elkezdett közelebb hajolni hozzám.Éreztem, hogy lecsukódik a szemem, a szám pedig szétnyílik-Ne már Gina, Jacob csak a barátod-súgta egy hang a fejemben.Igaza volt.De Jake feje már olyan közel volt az enyémhez, hogy éreztem az arcomon a leheletét.A szívverésem felgyorsult , és alig kaptam levegőt. Ekkor meghallottam egy hangot a Black ház felől:

-Jacob, kezdődik a gyűlés. Gyertek!-kiáltotta.

Sam volt az. Jake lassan és csalódottan hátralépett.

-Megyünk!-szólt vissza.-Na gyere!-szólt nekem.Én viszont még mindíg zavartan álltam ott a parton.Aztán vettem egy nagy levegőt és elindultam.

A gyűlésen mindenki ott volt.Az egész falka+Billy Black, az öreg Quil és Harry Clearvater, valmint Kim és Emily. Jared és Sam bevésődései.Mindenki üdvözölt, majd Billy, Quil és Harry elmondták a legendákat.Miután végeztek, elköszöntem mindenkitől és hazamentem.

Rómeó és Júlia

Miután Alice elkészítette a szokásos toalettem( ami állt rengeteg púderpől,hogy kifehérítsék a bőrömet, egy sárga kontaklencséből, ami által csokibarna szemem aranybarnává változik és tökéletes ruhából , ami általában márkás és méretre szabott volt. Erre azért volt szükség, hogy ne üssek el a "testvéreimtől". Még kecsesen járni is megtanítottak.) elindultam Belláék házához. Edward vitt oda és egyúttal el is vitt Bellát hozzánk. Így egyedül maradtam a nagy házban. De nem sokáig. Mihelyt vámpírtesóm elment már tárcsáztam is Blackék telefonszámát.

-Halló,-hallottam egy reszelős, mély hangot a vonal másik végéről.-Black lakás.

-Szia Billy, Gina vagyok.Jake ott van valahol?

-Ami azt illeti igen itt van. Éppen most végzett a reggelivel úgyhogy adom is.

-Köszi,szia!-köszöntem el tőle.

Hallottam ahogy Jacob átveszi a kagylót.

-Szia Gina. Már nagyon hiányoztál. Ha nem látnálak álmomban minden éjszaka amikor csak tudok aludni, akkor már rég belehaltam volna a magányba.Különben miért hívtál?

-Az a helyzet Jake, hogy van egy kis gond.

-Mi történt?-kérdezte kétségbeesetten.

-Majd elmondom.Gyere Belláékhoz. Segítened kell.

-Azonnal indulok. Pár perc és ott vagyok.-mondta és lecsapta a kagylót.

Betartotta az ígéretét.Maximum 10 perc alatt oda is ért. Mint az őrült, rohant be a házba. Úgy bevágta az ajtót, hogy az üvegezés majdnem kiesett belőle.

-Siettem ahogy tudtam. Mi a gond?-kérdezte zihálva.

- Itt járt egy vámpír. Elvitte Bella búzát és párnáját hogy felismerje a szagát. Azért hívtalak ide, hogy körbeszaglássz , és jegyezd meg ennek a vámpírnak a szagát, hátha a ti térfeletekre kerül.

-Oké.Ennyi?-kérdezte már nyugdtabb hangnemben.

-Hát, lenne még egy-két dolog amit még meg kéne beszélnem veled...

-Lökjed.

-Először menjünk fel Bella szobájába. Ott a legerősebb a szag, és míg körbeszaglászol, én elmondom.

-Rendben.-felelte.

Lassan felbattyogtunk a szobába.

-Na mondjad.Mi a gond?-kérdezte egy csipetnyi gúnnyal a hangjában.

-Nos, először is te voltál az a kutya tesi órán?-kérdeztem. Az én világomban tesiórán ott volt egy középmagasságú kutya és folyton engen nézett. Kísérteties volt. De tudtam, hogy biztos Jacob az.

-Igen.

-De miért mentél oda!?-csattantam föl.- Nem akarnám , hogy olyan ügyetlennek láss, amilyen ott vagyok.

-Bocs, csak jobbnak látom ha odafigyelek rád mióta amellett a sötét, tüsihajú srác mellett ülsz órákon. Vele beszélgettél tesi után is. Úgy tapad rád mint a mágnes.

-Nem is igaz. Utál engem. Csak szereték vele jól kijönni, ha már mellettem ül.

-Ja. Értem bocsánat, hogy megbántottalak . Csak nem bíztam a srácban.

-Semmi baj .Különben is jobb lenne ha kedvelnéd. Úgyis a te oldaladon áll.

-Mi van?

-Farkaspárti.

-Te beszéltél neki rólunk?

-Az istenért Jacob az egész világom két darabra oszlott mióta egy regénysorozat , a Twilight megjelent. Van Team Jacob és Team Edward. Film is készült belőle.

-És mi köze ennek a regénynek Edwardhoz és hozzám?-kérdezte még mindíg hitetlenkedve.

-Az hogy rólatok szól.Benne van mindenki kivéve engem.

-És te mért nem vagy benne?

-Mert a regény írónője nem írt bele. Ha én nem lennék itt ti már rég egymást marnátok Edwarddal Belláért.

-Tényleg?Hát akkor örülök, hogy itt vagy.

-Én is örülök , hogy itt lehetek veletek. Többmillió tinilány cserélne velem szívesen.

-Ekkora a rajongótáborom? Király!

Grimaszt vágva belebokszoltam a vállába. Ő felnevetett.El kel mondanom neki, hogy megtiltották, hogy vele találkozzam. Vette a lapot amikor meglátta egyre elszomorodó arcomat.

-Van még valami, igaz?

-Igen.-mondtam.-Edward megtiltotta, hogy találkozzunk!

-De miért?

-Nem tudom.-modtam bánatosan.-Valami olyanról hablatyolt, hogy nem biztonságos meg ilyesmik.

-De hát ez nem igaz. Inkább védelek, mithogy ártanék neked.

-Tudom. Én mondtam is neki de nem hallgatott rám.

-Azt hiszem oda kell mennem és...

-Ne!-szóltam rá.-Kérlek ne menj oda. Az hadd legyen az én saram.

két perces, mégis óráknak tűnő csend következett

-De én nem bírom ki nélküled sokáig. Hogyan találozhatnánk?

-Nem tudom.-kezdtem el godolkodni.-Kell lennie valami megoldásnak...

Jake csak állt ott mint a cövek.Nem mutatott szinte semilyen életjelet.

-Megvan!-kiálltottam fel.

-Na?-ébredt fel az élő szobor.

-Mi lenne ha úgy találkoznánk, hogy ne tudjanak róla.Már egész jól kifejlesztettem a felébredek visszaalszom módszert.A visszaalszom után nálad jelenek meg nem pedig ott. Mit szólsz? Mi lehetnénk ennek a misztikus világnak a Rómeója és Júliája. Egy fiú aki vérfarkas és egy lány aki a farkasok halálos ellenségeivel , a vámpírokkal él együtt.A találkozásuk viszont törvényellenes.

-Jól hangzik. Nagyon jól.

-Örülök, hogy sikerült találni megoldást.Sajnos mennem kell.

-Viszlát Júlia-mondta mosolyaogva Jake.

-Ég veled Rómeó-búcsúztam én is mosolyogva.

És eltüntem.

Nemkívánt látogató

A családomnál (akik már egy jó ideje Cullenék, ezért már annak hívom őket) voltam. Emm éppen Jazzel nézte a TV-t. Egyszer csak lemerevedtem. A következő hír megdöbbentett.

-A Seattle-i gyilkosságok száma egyre csak nő a tettest még mindíg nem találják.-mondta a bemondónő.

-Na ez az újszülött nagyon vérszomjas lehet-kezdte Emmett.

-Vagy inkább újszülöttek.-vágtam közbe.- Mikor kezdődtek a gyilkosságok?

-Egy-két hete. Fel kéne már világsítani őt vagy őket(ahogy mondtad Gina), hogy ez így nem biztonságos.-felelte Edward.

-Ne!-kiáltottam.

-Miért?-szállt be az eszmecserébe Rose.

-Mert nem tudjátok kivel vagy inkább kikkel álltok szemben.

-Miért,te tudod?-kérdezte Edward.

-Nem pontosan, de van tippem. Jasper, te szerintem már tudod mire gondolok ugye?

-Nem, az lehetetlen-felelte Jasper miután rájött mire gondolok.

Edward is megértette.

-Vámpírhadsereg?Itt?Na ne!

-De.- feleltem.

-Akkor miért nem láttam eddig?-kérdezte Alice, aki eddig a lépcsőn ücsörgött csendben.

-Mert tudják kivel van dolguk.-válaszoltam, de még mindíg értetlenül meredtek rám, ezért úgy gondoltam hagyom a dolgot-Mindegy.

-Egyáltalán nem mindegy.Lehet hogy a mi csaláunk ellen szervezkednek.-mondta Edward.

-Nem hinném. De ne találgassunk még nem tudunk biztosat oké?

-Oké.

Egy fél percig csend volt.

-Tegnap vadászni voltatok, igaz?-törtem meg a csendet

-Igaz.-felelte Edward.-Bella addig házi őrizeten volt Alice-szel és Rose-zal.

Megint megmerevedtem.

-Mi a baj?- kérdezte Alice.

-Egyenesen Belláékhoz kell mennünk!-ziháltam.

-Miért?-kérdezte Edward értetlenül.

-Felvételi lapokat töltögetni -feleltem gúgyosan.(nemsokára érettségizünk)

-De most komolyan!-puhatolódzott.

-Majd meglátod ha odaértünk.-vágtam rá és próbáltam kicitálni a kocsihoz(márpedig a kicitálás egy vámpír esetében nem valami könnyű)

Bepattantunk a kocsiba és secc-perc alatt odaértünk.Bella már az ablakból észrevett minket és kisietett, hogy kinyissa nekünk az ajtót.

-Sziasztok!-üdvözölt minket felhőtlenül-Minek köszönhetem a látogatásotokat?

-Eltünt a blúzod és a párnád igaz?

-Igen de honnan tudod?

-Ikertelepátia-vágtam rá és már szaladtam is fel a szobájába, Edward és Bella követett.

Mikor felértünk a szobába Edward nagyot szagolt a levegőbe.

-Ez a mi fajtánk szaga.-állapította meg meglepődötten.

-Igen. Még friss . Tegnap járt itt.

-Honnan...?-kérdezte értetlenül.

-Vannak összeköttetéseim-feleltem.

Megint nagy csönd lett.

-De miért járt itt?-kérdezte Bella.

-Kellett neki a szagod.-válaszoltam.-Ez alapján meg tud minket találni,mert általában együtt vagyunk.

Majd Edwardhoz fordultam.

-A gyilkosságok Seattle-ben, és most ez is.Edward ez nem a csaldára irányul .Hanem Bellára és rám.

-Nem az lehetetlen.-vágott vissza.-Ki akarna nektek rosszat?

-Nekem van egy tippem!-szólt közbe Bella.-Victoria.

-Ésszerű feltételezés, de mért küldene Victoria egy vámpírhadsereget miattatok?

-Vámpírhadsereg!?-kiáltott fel Bellla.

-Edward, azt hiszem itt az ideje, hogy Bella megismerkedjen Jasper történetével.Vidd el hozzánk hadd hallja Jazz szájából.Én pedig értesítem a másik felet.

-Kit?-kérdezte Edward.

-A farkasokat.-válaszoltam.

-Miért kell azokat a rühes bolhafészkeket belekeverni a dologba?-kezdett vitába Edward.

-Mert azok a "rühes bolhafészkek" a barátaim, és aggódnak a sorsom miatt.

-Gina, mint a bátyád azt kell hogy mondjam a vérfarkasok nem a megfelelő társaság a számodra. Jobb lenne ha nem barátkoznál velük.

-Sajnos a figyelmeztetéssel már elkéstél.Külben is ha ismerik a szagot, akkor az ő oldalukon is szemmel tarthatjuk Victoriát.

-Rendben van.-adta fel a küzdelmet.-Amint elmentünk hívd ide az egyik korcsot szagoltasd meg vele a szobát és kész.Megtiltom ,hogy velük barátkozz.Többet nem találkozhatsz egyikükkel sem.

-Úgysem tudsz meggátolni benne.-vágtam rá.

-Majd meglátjuk.-felete.

-Majd holnap idehívom,mert lassan mennem kell. Ezt a vitát még nem zártuk le.Szíasztok!

Sam és Emily

Meg akartam látogatni Jacobot így mikor utaztam az erdőbe érkeztem. Kicsit Meglepődtem, mert Jake nem volt sehol sem. Fel akartam állni, viszont szokás szerint nem néztem az orrom elé és bevertem a fejemet egy sziklába. Elájultam. Hirtelen csaholást, majd kiabálást hallottam.

-Gina, Gina!-kiabálta egy mély hang amit még nem nagyon hallottam még.-Gina ébredj!

Szólni akartam, hogy jól vagyok de a számon nem jött ki hang. Egy ideig hallottam a hangot amint fel akar éleszteni, de hirtelen elhalkult minden.

Egy szobában ébredtem ahol még nem jártam. Fel akartam ülni, de a fájdalom belehasított a fejembe.

-Aú!-kiáltottam.

-Jó reggelt,Csipkerózsika!-szólt egy lágy dallamos női hang a szoba sarkából.

Meg láttam a hang tulajdonosát egy szép indiánlány volt, vékonyszálú hosszú fekete hajjal. Arcának egyik felén nagy vágást táttam. Már tudtam ki az. És azt is, hogy hol vagyok.

-Szia Emily!-mondtam.

-Szia Gina!-felelte.-Jól ránk ijesztettél! Szólok is Jacobnak, hogy felébredtél.

-Oké!-mondtam talán túl lelkesen mert a fejem ismét sajogni kezdett.-Aú!

-Ne olyan hevesen! Nem szabad megerőltetned magadat!

-Rendben.-feleltem halkan.

-Jacob!-kiáltott.-Gina felébredt!

Már hallottam is a hupogást a konyhából.

-Jake!-mondtam elhaló hangon.

-Most kettesben hagylak benneteket.-szólt Emily és elhagyta a szobát.

Jacob aggódva nézett rám.

-Nagyon megijesztettél-kezdte.-Azt hittem azok a piócák otthagyták a kiszipolyozott testedet az erdőben.

-Haha-feleltem.

-De most komolyan.-folytatta-Ha így lett volna nem is tudom mit csináltam volna .Azt hiszem összehívtam volna a falkát és együtt indultunk volna bosszút állni érted, aztán....

-Nyugi, nyugi Jake itt vagyok és élek és nem történt semmi bajom jó?

-Oké lehiggadok. Csak azt akartam ,hogy tudd mennyire megijedtam és mi mindenre képes lettem volna érted.

-Köszi.-mondtam.-Különben mi újság?

-Ja tényleg valamit el akartam mondani neked.

-Na és mi lenne az?-kérdeztem közben megtapogattam a fejemet,hogy megállapítsam nem fáj-e.

-Képzeld el álmomban egy fenyvesben jártam a fenyves alatt néhány sor szőlő volt alatta egy veteményes kert,mert a fenyves egy dombon volt.A kert alatt egy udvar és rajta egy Barackrózsaszín ház. Mire ezt mind felderítettem eltelt fél óra mellesleg megjegyzem farkas alakban voltam.Vagyis nem is inkább farkas meg is lepődtem mikor egy hatalmas farkas helyett térdmagasságig érő kutya voltam.De ez nem is számít mert akkor az ajtón kiléptél te. Annyira meglepődtem mikor nem a vérszívó divattervező(Alice) fajta ruhát viseltél.Hátadon hátizsák a kezedben egy tornazsák volt elindultál hátrafelé ,vagyis az én irányomba, Bár nem láthattál,mert elrejtőztem a fák között. Aztán bementél egy kicsi faházba amit én fészernek néztem.Kitoltál belőle egy biciklit amibe bepakoltad a táskákat. Eltoltad a cengát a kapuig, kitoltad rajta, felültél rá, és elindultál vele. Hirtelen valami azt súgta, hogy kezdjelek el követni úgy ,hogy te ne vegyél észre. Meg is tettem. Kiderült, hogy az iskolába mentél. Általános Iskolába. Tudtam,hogy innen nem jössz ki egyhamar így elkezdtem felfedezni a környéket.Miután befejezted az óráidat...

-Hadd találjam ki-vágtam közbe- elindultam egy másik irányba át egy hídon és egy sárga háznál álltam meg.

-Hogy találtad ki?

-Ez egy átlagos napom az én világomban.

-Szóval mostantól én is ott lehetek a te világodban?

-Attól függ.Mióta álmodsz az én világomban?

-Mióta átváltozásom után először megláttalak.Miért?

-Semmi cssak van egy elméletem.

-Éspediglen?

-Majd elmondom,ha itt lesz az ideje.Most csak elégedj meg annyival,hogy mostantól míg alszol addig az én világomban jársz.

-Csúcs! Legalább a te világodban is meg tudlak védeni.

-Tényleg és mért nem akartad,hogy megássalak?

-Nem tudom. Csak úgy jobb titokban, mert akkor ha nem látsz akkor éled az életed úgy ahogy szoktad.És én erre nagyon kiváncsi vagyok. Tudod. A szokásaidra, a napi rutinra,mit szeretsz és mit nem.

-Szuper, de már sötétedik úgyhogy mennem kell.Találkozunk nálam.

-Ne feledd te nem láthatsz.

-Majd meglátjuk,hogy látni foglak-e vagy sem.

-Oké akkor szia!

-Szia mondd meg Emilynek,hogy elmentem.

-Oké.-mondta,majd eltüntem