Folyt köv.

Másnap este folytatódott a történetem és már kezdtem azt hinni, hogy ez nem is álom.

Nos, a Cullen házban landoltam. Alice ott volt a nappaliban ahova estem. Egy kicsit meglepődött.

-Jó reggelt-mondta.(amíg nálunk este van,náluk reggel)

-Szia, Alice!-feleltem

-Carlisle azt mondta, hogy te családtagnak számítasz ezért úgy döntöttem nem engedhetem hogy szakadt göncökben járj, tehát rendeltem neked pár új ruhát.

-Ugyan már! Nem kellett volna!

-Dehogyisnem. Gyorsan öltözz fel, mert elkésünk a suliból! Már be is írattunk téged!

-Nem hiszem,hogy menni fog a gimis tananyag.Otthon általános iskolába járok!

-No Problemo.Carlisle szerint mivel Bella gimibe jár így az ő tudását te is birtoklod.

És igaza volt. Az első 4 órát úgy csináltam végig mintha tényleg gimis lennék.Ebédszünetben Belláék asztalához ültem.Megismerkedtem Angelával,Jess-szel,Mike-kal és Eric-kel. Első perctől kedveltem őket kivéve Jessicát.

A kövi óra Biosz volt Edward kihagyta így hát már tudtam mi fog következni. Vércsoport meghatározás. Tehát kettesben indultunk a "tesómmal" a Biosz órára.

Egészen addig könnyen ment a dolog míg Mike meg nem szúrta az ujját Bella rosszul lett és vele én is.(de én kevésbé). Így a tanár úr megkért, hogy kísérjem el lelki ikremet a gyengélkedőre.

Mihelyt kiléptem az ajtón felkiáltottam:

-Edward! Gyere, segíts!

A szólított kipattant a kocsiból és két szempillantás alatt ott termett mellettünk.

-Mi történt vele?-kérdezte

-Elájult a vér szagától.

-De hát senki sem érzi a vér szagát!(Kivéve minket!-gondoltam.)

-Én érzem!-nyöszörgött Bella immár Edward karjaiban.-Tegyél le!

-Kezdek szédülni-mondtam.

-Asszem Carlisle feltevése beigazolódott.Amit érez az egyik azt érzi a másik is!

-Ez azt jelenti, hogy ha tegyük fel ha meghal egyikünk....

-Ami ugye nem fog megtörténni-vágott közbe Edward.

-Hadd fejezzem be!-csattantam fel.-Tehát ha meghal az egyikünk akkor meghal a másikunk is?

-Remélem nem!-felelte komoran.

És nem szóltunk többet egymáshoz.Odaértünk a gyengélkedőre. Bellát lefektették egy ágyra, nekem pedig le kellett ülnöm egy fotelbe,hogy elmúljon a szédülésem.Közben megjelent Mike Newton is egy másik fiúval aki szintén rosszul volt.

-Talán nem a legjobb alkaklom-kezdte.-de lenne kedvetek lányok kijönni velünk La Pushra a First Beachre.Gina?

-Szívesen!-feleltem.

-Bella?

-Aha.-felelte a kérdezett aki már szinte visszanyerte már eredeti színét.

Edward jóvoltából ellógtuk a tesiórát és hazamentünk.Máma este indulnak Emmettel a Kecske szikla vadrezervátumba vadászni.Megkezdődött a medveszezon mikor Emmett kiélheti hajlamait.

-Én is indulok.-mondtam neki.

És felébredtem.

A Kezdetek kezdete

A dolog kB.1 hete történt mivel nagy Twilight-lázban égek folyton azon filóztam így akkor is mikor aludni indultam.2 perc alatt álomba merültem.Egy olyan álomba ami megváltoztatta az életem.

Egy utcán feküdtem. Pontosabban egy parkolóban. Felém sietett egy magas,sápadt bronzvörös hajú fiú.

-Bella jól vagy?-kérdezte.

-Bella?-hitetlenkedtem.-Engem Reginának hívnak!

-Te aztán jól beverhetted a fejedet-álapította meg.-Arra sem emlékszel ki vagyok?

-Nem. Kéne?

-Asszem el kellene vinnelek Carlisle-hoz!

Carlisle?Hol vagyok?Nem hiszem el hogy a kedvenc regényemben vagyok!-ujjongtam magamban.

-Várjumk csak!-néztem magamra.-Ez nem én vagyok!

-Hogyne lennél te Bella!

-Edward,ugye?-kérdeztem

-Na végre!Valamire legalább emlékszel!

Na jó.Most itt vagyok álmaim vámpírjával a történet eleje fele.De akkor hol lehet Bella?Gyorsan előkotortam a táskájából a mobilját és felhívtam a saját számomat,remélve,hogy az veszi fel akire tippelek.

-Halló-szóltak a telefon másik oldalán.

-Szia Bella!Regina vagyok.Bizonyára észrevetted.hogy nem vagy önmagad.Nos itt állok Edwarddal a Forksi suli parkolójában és nem tudom elmagyarázni neki,hogy nem én vagyok te!

-Tudnád adni?-kérdezte Bella.

-Persze!-és átadtam a telefont Edwardnak.Remélem kettőnknek már elhiszi,hogy nincs minden rendben.Mondanom sem kell sikerült!Ezután elmagyaráztam Bellának mit kell csinálnia és ,hogy hogyan viselkedjen.Vérszívónkkal egyetértettünk abban,hogy menten el kell indulnunk Magyarországra az ő jövendőbeli szerelméért.

Így hát beültünk az ezüst színű Volvójába és 190-nel téptünk Port Angelesig,hogy még elérjük a repülőt.Mondanom sem kell tényleg őrülten vezet.Azt hittem kidobom a taccsot!7 óra alatt ide is értünk lakóhelyemre Fertőszentmiklósra.Közbe azért telefonáltam Charlie-nak,hogy táborozni mentem a barátaimmal.Elnavigáltam Edwardot a házunkhoz.Becsöngettünk. Anya nyitott ajtót.

A mesénk szerint amit beadtunk neki továbbjutottam egy versenyen amelynek több napos a 2. fordulója az ország másik felén.Sikeresen el is hitte.Még a suliból is kikért engem.

Tehát megindultunk Forksba.Az út hosszú volt.Így felüdülés volt megérkezni a városi kórházba ahol Carlisle dolgozott.Edward betessékelt minket az ajtón.

-Mi történt?-kérdezte.-Hol voltál több mint 1 napig?

-Hosszú történet- felelte vámpírunk.

-És mért van itt ez a két lány?

-Ez is a történet része!-mondta,majd elmesélte neki,miken mentünk keresztül.

Carlisle elkezdett gondolkodni.Gyorsan rájött a megoldásra.

-Heuréka!-kiáltott fel.-Mindkettőtöknek csokibarna szeme van igaz?Nos a mondás úgy tartja, hogy a szem a lélek tükre.Tehát ti ikerlelkek vagytok!

-Mik?-ordítottunk fel egyszerre.

-Ikerlelkek.Különös kapcsolat van köztetek.Szinte ugyanolyanok vagytok.Persze csak belülről.-mondta majd rám nézett.-Ezért nem hitt neked először Edward!

Neve hallatára felcsapta a fejét a mi vámpírunk és megkérdezte Carlisle-t:

-És ezt hogyan lehet visszafordítani?És mi mindennel jár ez?

A kérdezett félrevonta Edwardot,de én felkiáltottam.:

-Én mindent tudok rólatok.Előttem nem kell titkolóznotok.Tudom mi fog történni a jövőben.Nem úgy mint Alice, de tudom!És látom egy adott pillanatban mások gondolatait.Még Belláét is.De nem mindig.

Meglepetten néztek rám.

-Pontosan mit értesz azon hogy mindent?-kérdezte Carlisle és egy intő mozdulattal kiküldte Bellát az irodából.

Miután a lány becsukta a maga mögött az ajtót,elkezdtem mesélni:

-Tudom,hogy vámpírok vagytok.Még azt is hogy hogyan változtatok át. Alice-ről is .És úgy gondolom, nem érdekel.

-Biztos?-kérdezte Edward.

-Igen.

-És meg is tartod a titkunkat?

-Ha megígéritek,hogy bíztok bennem.Még Rose is.

-Mi megígérjük !-felelte Carlisle.-Viszont mivel téged nem ismer senki itt Forksban ajánlom ,hogy élj itt úgy mint Edward távoli unokatestvére

-Oké!Akkor mától a nevem Regina Cullen.De szeretném ha Ginának hívnátok!

-Rendben.Ezt a részét elmagyarázzuk Bellának is.Ja és még valami ha újra a saját testedben leszel bármikor ,meg tudsz látogatni minket.

-Ígérem minden nap jövök .

-Most pedig hívjuk be a "tesódat"!

Miután bejött Carlisle lefektetett minket a padlóra és másra nem emlékszem ,mert újra a saját szobámban,a saját testemben és a saját ágyamban voltam.