Új élet vár

Féltem visszamenni 2.(inkább ez mint a suli) otthonomba. Nem tudtam mire készüljek. Jake majd biztosan Renesmee-vel játszik, boldogan, bevésődve. Én meg nézhetem, hogy a fiú akit szeretek mást választ. De mégis megtettem. Visszamentem, mert nem olyannak ismertem magamat aki megijed mindenféle változástól. És nem bántam meg. Direkt az udvarra terveztem a landolást, mert Bella lehet, hogy megölne. Ez fura volt kimondani. Most már én vagyok a legtörékenyebb, hiszen Renesmee-nek is rettentő kemény bőre van. Amint megérkeztem és kinyitottam a szememet, nagyon meglepődtem. Rosalie Renesmee-vel játszott az udvaron. Jake viszont az udvar másik oldalán könyvet olvasott. Egyszer felnézett a könyvből Rose-ékra de a kis Nessire undorral nézett. Nem hittem a szememnek. Nem vésődött be Ness-el!? Az meg hogy lehet? Úgy döntöttem, gyorsan "felvarázsolom magamat a szobámba ruháért, mert pizsamába egy kicsit hülyén nézetem ki és nem akartam elrontani a drámai pillanatot. Miután átöltöztem, "visszasuhantam" az udvarra.

A többiek még mindig nem vettek észre. Ígyhát halkan Jake háta mögé lopóztam és mint egy kisgyerek befogtam a szemét és eltorzított hangon kiabáltam egy nagyot:

-Na ki vagyok?

Jake rögtön felugrott, a szemét még mindig eltakartam.

-Leah, ne szórakozz légy szíves! Tudod, hogy pocsék kedvem van.

-És mi az oka annak, hogy pocsék kedved van?- kérdeztem, már a rendes hangomon.

Elengedtem a szemét. Megpördült és a szemembe nézett. Meglepődött arcot vágott.

-Gina!!!De örülök, hogy itt vagy!-mondta.-De a szemed...

Tényleg!Nem is néztem meg a szememet a tükörben. Biztos borzasztó furán néz ki vörösen. De a torkomat nem égeti a szomjúság. Ez különös. Pedig így kéne lennie.

-... ugyanolyan csokibarna, mint régen...Ezt nem értem.-folytatta.-Várj csak... Szagolj meg!

A kéréstől nevetnem kellett. Muszáj volt.

-Szagoljalak meg?-kérdeztem elképedve.

-Mindjárt elmagyarázom.-felelte, majd odakiáltott Rose-nak.-Hé, szőkeség! Milyen a szagom?

-Borzalmas! Már kilométerekről bűzlesz!-kiáltott vissza Rosalie, majd visszafordult Nessie-hez és tovább játszottak.

-Na szagolj meg!

Meg kellett hát tennem. Megszagoltam.

-Kellemes illatod van. Axe dezodor?

-Igen. Most bizonyítottad be, hogy nem vagy vámpír!

-Hogyan?

-Emlékszel? Miss Szöszi azt mondta, hogy büdös vagyok, mert a vámpírok nem nagyon szeretik a vérfarkasszagot. De te nem vagy az, mert te csak az Axe dezodort érezted.

-Á, már értem. Bella hogy van?

-Hát, már befejezte az átváltozást.

-És a kislánya milyen? Mármint aranyos? Kedveled?-próbáltam puhatolózni.

-Nem túlzottan. Hiszen majdnem megölt téged!

Elképedtem. Jake nem kedveli Nessie-t? Vagyis nem vésődtek be? Akkor most mi van!?

-De itt maradtál nekem és csak ez számít.-mondta és megsimogatta az épphogy vállig érő fekete hajamat.-Az arcod még kerekebb lett mióta nem láttalak!

-Nem is igaz! Az arcom ugyanúgy kerek formájú, mint régen!-feleltem sértődötten.

-És ez így is van rendjén, mert az arcodat én úgy szeretem ahogy van.-mosolygott, majd finoman megcsókolt.

Nem tudom meddig álltunk ott és beszélgettünk. De eljött az idő a hazamenetelhez, és így elköszöntem, majd hazaindultam.